Vaut Whitman: Ének a pizzámról

1.

Magamat siratom és éneklem
S amit én elfogadnok, azt te is elfogadod majd,
Mert minden kurva fillér amely az enyém éppúgy a tiéd is.
Várok bazdmeg és a lelkemet vendégelem,
Hátradőlök és megrohadok éhen, nézem az órát meg a tárcámban a bankjegyeket.

Nyelvem, vérem minden atomját e talajból, e légből gyúrták,
Miképp a kibaszott pizzámat is, s bár egyre gondolkozom, hogy téged nem is szülő szült szintúgy.
Most harmincöt éves fővel jó egészségben nekikezdenék,
Remélve, hogy abba nem hagyom délután kettőig.
De hogy a kurva rendeléseim elmaradozzanak,
Félreállnak a futárok egyidőre, érték szerint becsülve, pizzába faszt beleverve…
Jónak-rossznak szállást adok én, tőlem minden geci diszpécser kénye-kedve szerint beszélhet,
Akadály nélkül érne ide az a kibaszott őserejű természet.

2.

A házak és szobák illatokkal teltek, a polcok zsúfoltan állnak kajákkal,
Magam is belehelem a párát és ismerem, szeretem,
A párlat engem is részegítene, de délelőtt van, nem vedelem.

A légkör nem illat, pizzát hallucinálok, semmi sem szagtalan,
Számnak lenne való, szerelmes vagyok belé,
Felkeresem a diszpécsert hát, bevallom éhes vagyok és jóllakott akarok lenni.
Epedek utána, hogy megértsen.

Önnön lehelletem párája,
Visszhangok, bugyogások, zizegő olajak, szerelemgyökér, selyemzsinór, villa és kés,
Ki- és belélegzésem, szívemnek verése, a vér és a gyomorsav lüktetése a gyomromban,
Az articsóka levele és az oregano szaga és a paradicsomé, meg a ropogósan fekete árnyalatú tésztáé és a csurranó sajté,
Hangom kibökött szavainak zengése, amint az éter és a telefon forgatagának eresztem,
Néhány kurva anyátok, néhány megöllekezés, a faszom felemlegetése,
Fény és árnyék játéka a falon a homlokomon lüktető erek dobogása közben.
A magány, vagy az uccalárma vagy a hűtő és a spájz közti bolyongás kéje,
A teltség érzése, a trillák fényes délben, az ágyból kelő és nappal találkozó magam kiáltása.

Hol a geciben van a pizzám? Kevés a szállításért az ötszáz?
Robogóval hogy kerülsz dugóba te faszparaszt?

Éreztél-e büszkeséget, ha a mondanivalóm értelméhez férkőztél?
Maradj a mai napon anyádban. Nem ismerlek, de gyűlöllek.
Tiéd maradhat a föld minden java, sok millió nap van még.
Nem másod- és harmadkézből kapod ezentúl a dolgokat,
Nem is a diszpécsered szemével nézel, még tőlem sem kapsz lófaszt sem.
Hiába fülelsz: vidd a picsába a pizzádat és magadon szűrj le mindent.