A Voynich-kézirat: héber, vagy nőgyógyász?

Tavaly szeptemberben jött  a hír, hogy megfejtették a világ egyik legtitokzatosabb kéziratát, a Voynich-kódexet. A kódexről röviden:

A különféle, javarészt ismeretlen növényekkel, csillagábrákkal, zodiákus jegyekkel és meztelen hölgyekkel telezsúfolt, finom pergamenre lúd- vagy kacsatollal megalkotott kódex nagyjából az 1400-as évek elején keletkezhetett, és kábé ennyi, amit talán nagyjából lehet, hogy biztosan tudni róla. Nevét Wilfrid Michael Voynichnak köszönheti, aki litván származású brit régiségkereskedő volt. Voynich a jezsuitáktól vette meg a cuccot, és 1915-ben felkérte a világot, hogy fejtsék meg a kódexet, ugyanis szerinte se füle, se farka.

A kódex gyönyörű, láthatólag hatalmas munka fekszik benne.  Mindemellett olyan furcsa és bizarr, hogy elsőre valami középkori mestertroll művének gyaníthatnánk – de miért ölne bárki ennyi energiát és időt, hogy a legfinomabb borjúbőr pergamenre ilyen féltő gonddal és aprólékosan kidolgozzon ábrákat, és szöveget?

A világ röhögött egy sort, aztán nekiállt. Sikertelenül. Az évtizedek során nekiestek mindenféle kódfejtők, matematikusok, nyelvészek, és egyéb titkosírás- és kódszakértők.

Mint tavaly kiderült, lehet, hogy pontosan ez volt a gond.

Abból indult ki mindenki, hogy a kódex rejtjellel íródott, kódolva van. Ebből kifolyólag olyan emberek vizsgálták, akinek az agya a kódfeltörésre, rejtjelezésre, nyelvi megoldásokra volt ráállva – de közülük egy sem mozgott otthonosan a középkori kéziratok világában. Ez a kódex nem titkosírással íródott, hanem latin rövidítésekkel.

Nicholas Gibbs mondja ezt, aki tévés kutató, és középkorral is foglalkozik. Gibbs a megfejtést arra alapozza, hogy – szerinte -, sikerült azonosítania néhány latin rövidítést, amelyeknek a feloldása, valamint a növények neve egy tárgymutatón volt található-amely azonban elveszett…. (A kódex 272 lapból állt eredetileg, ebből 236 maradt fent)

Az egész kódex nem más, mint útmutató a női egészség megőrzéséhez. Nagy a hasonlóság a Trotula kódexhez, amely szintén a női higiénéről, és a női egészségről szól. Mindkét kódex hangsúlyozza a különféle testfürdők fontosságát  – a Trotula lehetett a Voynich-kódex előképe. Ott a baj, hogy középkorral foglalkozó tudósok nem, vagy alig vizsgálták a kódexet. Az elejétől mindenki kódfeltörésre volt beállva.

Gibbsnek akár igaza is lehetne, de valszeg nincs. A Medieval Academy of America igazgatója, Lisa Fagin Davis nem hajlandó elfogadni a rövidítés-teóriát, és ezzel nincs egyedül.

Ez a megfejtés nyelvtanilag helytelen. Latinul semmi értelme.

Davisnek (és sok más, latinul olvasó történésznek is), az is a gondja, hogy Gibbs egy hiányzó tárgymutatóra alapozza a teóriáját, ilyen tárgymutató létezésére azonban semmilyen pozitív bizonyíték nincs, csak negatív: a kódexből valóban hiányoznak lapok.

Egy illusztráció a Voynich-kódexből…

 

… és egy a Trotulából

(Szerkesztőségünk egyik jeles tagja mondjuk kapásból lelőtte a nőgyógy teóriát, mondván, hogy “ha ilyenek a nők, akkor még sokkal jobban meg vagyok rémülve mint eddig.”)

Héber nyelv?

Ezúttal a University of Atlanta geekjei informatikusai mentek neki a témának, és ráeresztették a mesterséges intelligenciát a motyóra. Persze, nem egyből. A mű IQ-t az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának 380-féle fordításán trenírozták, majd amikor a program felkészült, elébe tették a kódexet. Arab nyelvre számítottak, de az algoritmikus elven működő program teljesen mást eredményt hozott; a kódex a legnagyobb valószínűség szerint héber nyelven íródott. Greg Kondrak professzor így nyilatkozott:

Ez finoman szólva is meglepő volt. De az, hogy valószínűleg héber, csak az első lépés. A folytatás a megfejtés lesz.

Hogy olyan nagyon egyszerű azért mégse legyen a dolog, a kódex nemcsakhogy héberül van írva, hanem meg vannak benne katyvaszolva a szavak. Vagy alphagramként (a szót alkotó betűk ABC-sorrendben vannak) vagy anagramként (egy mondat betűi úgy vannak felcserélve, hogy a végeredmény is értelmes mondat légyen) Mindennek tetejében valószínűleg a magánhangzók is hiányoznak a szövegből.

További érdekesség, hogy a kódex “herbária” fejezetében olyan szavak tűnnek fel, mint fény, levegő, tűz, termelő.

Véletlen? Aligha.

Kondrak professzor és végzős tanítványa, Bradley Hauer, a jeles informatikust és kollégát, a héber anyanyelvű Moshe Koppel professzort rohanták le a megfejtett szöveggel, aki kapásból megállapította, hogy az állítólagos héber mondatoknak semmi értelme.

A következő hetekben a Google Translate brillírozott a szöveggel, és ezt hozta ki belőle

(A nő) ajánlatot tett a papnak, a ház urának, nekem és az embereknek.

Ez egy értelmezhető mondat. Elég buggyantul hangzik ugyan, de lássuk be; a kódexhez pont passzol egy ilyen kezdés.

Ahogy Kondrak professzor fogalmaz:

Furcsa, hogy ezzel a mondattal kezdődik. De ez egy értelmes, felfogható, grammatikailag korrekt mondat. (…) A továbbiakhoz mindenképpen szükségünk lesz héber anyanyelvű, történelmi kutatásokban jártas kollégáink segítségére. Végre el tudunk indulni valahonnan.

 

Kondrak professzor kutatásainak az eredménye itt olvasható.

Aki pedig saját maga óhajt kódot fejteni, innen letöltheti az egész kódexet.

(Szerintem Gollam írta, végig ott olvasható benne, hogy gollam, gollam)