Mégis lehet keresni a kriptopénzeken?

Ha ma csak egy kriptopénzes posztot olvasol, ez legyen az. Tehát lehet.

De nem mindenkinek.

A titok nyitja nem más, mint a technikai, technológiai háttér.

Azt mostanra talán mindannyian tudjuk – olvasva az elmúlt pár nap posztjait a kompon -, hogy a kriptopénzek mögött nincs valós fedezet, az árfolyamaik alakulása semmit nem tükröz. Az egyik oldalról korlátlan lehetőség az árfolyam rángatására a bennfenteseknek, a másik oldalról a zéró összegű játék keretében korlátlan lehetőség a befektetések elvesztésére a laikusoknak. Amíg a kriptotőzsdékről, árfolyam vásárlásról és vakhitről van szó.

A shortolás, a longolás, a tőkeáttételes stop-loss ebben a környezetben ugyanakkora veszteséget fog generálni, mint amekkora nyereséget remél a háziasszony a TV2 híradását nézve a csoda instrumentumtól, ami novemberről januárra megduplázta az árfolyamát, sőt, nyolcezerről húszezerre nőtt. Megvalósult álom.

Mint az összes Ponzi-séma szerint működő ügylet. Sokszoros tőkeáttétellel – ha nagyon-nagyon nagy szerencséd van, egyszer belefuthatsz nyerőbe, de garantáltan el fogod bukni az egészet, amikor rajtad kívül álló szándékok megrángatják az árfolyamokat és túltolják a stop-lossodon. Ezt nem személyek, hanem robotok intézik, millió tranzakcióval másodpercenként, akár személyesen reagálsz, akár a robotod, ki fognak fosztani.

Ne hidd el, de tényleg ki fognak fosztani. A kripto árfolyam harmadolódott és ezen nem is kevesen de nagyon sokat nyertek.

Akkor mégis hogy az ördögbe’ lehet keresni ezen az egészen? Merül föl a kérdés.

Ehhez érdemes kicsit benézni a színfalak mögé és nagyon egyszerűsítve megérteni a kriptopénzek mögötti technológiákat és folyamatokat.

A kripto mögött nem állnak államok, kormányok, jegybankok. Valahogy mégis meg kellett oldani, hogy a tranzakciók elszámolhatók és hitelesek legyenek. Ugyanakkor ne legyenek személyhez köthetők és visszakövethetők. Ne legyen korlátlan mennyiségű pénz a piacon, ugyanakkor az új belépők számára is legyen vonzó, különben nem lesz kellő mennyiségű forrás az egész életben tartására.

Ezért kitaláltak különböző algoritmusokat. Ezeknek az alapja minden esetben a számítási teljesítmény. Mivel nincs központi elszámoló entitás, ezért a számítási teljesítményt elosztották a közösségi szereplők között. Az ún. blockchain biztosította a tranzakciók hitelességét, az ún. bányászat pedig, hogy mindig legyen frissen termelt kriptopénz a piacon.

És most el is érkeztünk a józan paraszti észhez. Ha számítási teljesítményre van szükség, az honnan jöhet? Három különböző méretet érdemes első körben megnézni:

1.) PC szint

Azt nagyjából mindenki tudja, hogy a számítógépeinkben lévő központi feldolgozó egység (CPU) rengeteg felesleges számítási kapacitással rendelkezik, ezt akár fel is lehetne használni. Mi ezzel a gond? A CPU összetett utasításokkal dolgozik, a feladata az operációs rendszer felől érkező utasítások sorba állítása, párhuzamos (időnként prediktív) végrehajtása. Korlátozottan alkalmas. Mert a blockchain és a bányászat más elven működik. Egyszerű műveletek sokaságát kell rövid időn belül elvégezni, az ún. hash képzést. Ez kísértetiesen hasonlít a videokártyák poligonszámítási, shaderelési, stb. feladataira. Erre elég hamar rá is jöttek a bányászok, mining rigek építéséhez elkezdték felvásárolni a videkártyákat, 2017 negyedik negyedévére a két nagy konkurens gyártó, az AMD és az NVidia szépen kifogytak a lapkakészletekből.

A videokártyák számának növelésével növelhető a számítási kapacitás, ilyen például egy mining rig:

A számítási teljesítmény erre szakosodott oldalakon eladható.

2. ASIC

A két első betű a kulcs: Application Specific azaz alkalmazás-orientált eszköz . Ez egy olyan hardver, aminek egyetlen feladata van: számítani a kripto történet mögötti algoritmusokat.

Ezek többezer dolláros vasak, felejtsétek is el, háztartási szinten soha nem térülnek meg.

3.) Globális, felhő alapú számítási kapacitás

Vannak olyan szolgáltatók, például az IBM és a Microsoft, akik képesek a saját számítási kapacitásaikat tetszőleges célra értékesíteni, miért épp a blockchain lenne kivétel?

Tőzsdei cégekről beszélünk, valós eszközökkel, valós rendelésállománnyal és folyamatos árbevétellel. A társaságok gazdasági mutatói is ismertek, nem fantomokról van szó.

A heti tőzsde és kripto zuhanások után elkezdték elsők között összeszedni magukat.

Azonban ha egy szinttel még tovább lépünk, felbukkan egy újabb szereplő a háttérben. A számítási teljesítményhez ugyanis chipek kellenek. A chipekhez pedig chipgyártók.

Egy ilyen például a Taiwan Semiconductor. Olyan jelentéktelen iparági szereplők beszállítója, mint az Apple, a Foxconn, a Qualcomm, az AMD vagy akár az NVidia.

A kripto felfutásból is kivette a részét, az utolsó negyedéves bevételeiben a kripto részaránya 350 millió dollárról 400 millióra növekedett. Az ASIC gyártók is tőlük vásárolnak.

Az árfolyamát érdemes lehet megnézni:

Annak ismeretében is, hogy mindannyiunk számára nyilvánvaló kell legyen, hogy egy részvény árfolyamának múltbéli alakulása nem lehet indikátora a jövőbeni kilátásoknak, a kripto őrület mögött álló cégek környékén mégis érdemes és érdekes lehet nézelődni.

Ez a poszt nem befektetési tanácsadás, ne is kezeljétek annak, csak érdekesség, hogyan működik ez az egész és melyik cégek keresnek ezen a valóságban, jóformán kockázat nélkül.

A fundamentumaik és a tőzsdei kapitalizációjuk alapján időnként befektetésre alkalmasak.

Akik viszont nem tudják felmérni az árfolyamok és a tőzsdei kereskedés kockázatait – különösen mert itt többszörös kockázatról van szó különösen az USD-EUR-HUF árfolyamok kiszámíthatatlan alakulása okán -, háziasszonyként a fakanál mögül bele se fogjanak!