Sötét oldal – egy igaz történet
Henry Wriothesley egy napon találkozott Elizabeth Vernon udvarhölggyel.
Henry Southampton harmadik grófjaként és Robert Devereux, Essex grófja közeli ismerőseként bejáratos volt a királyi udvarba, ahol Essex a királynő kedvenc udvaronca volt abban az időben.
Henry
Így történhetett, hogy Henry és Elizabeth nem csak találkoztak, de el is jegyezték egymást.
Elizabeth
Volt a dolognak egy apró szépséghibája: Elizabeth nem másnak, mint I. Erzsébetnek volt az udvarhölgye és minden hasonló nászhoz a királynő engedélyére volt szükség. Aki nem hogy megtagadta, de egyenesen meg is tiltotta. Ugyanis Henry katolikus volt, Elizabeth pedig protestáns.
I. Erzsébetnek volt egy sötét oldala: mégpedig, hogy két dolgot nem szeretett: a titokban ellene szervezkedőket és a katolikusokat.
Elizabeth protestáns volt, unokatestvére Essex grófjának, benne még meg is lett volna a királynő bizalma, de Henry anyai nagyapja révén a nagy hatalmú Dacre-család leszármazottja volt, akik katolikusként nem igazán támogatták, mondjuk úgy, hogy ellenezték a királynő trónra jutását.
Henry-t be is börtönözték – biztos ami biztos alapon.
De hogy a történetben legyen még egy csavar, Henry nagy támogatója volt a művészeteknek, egyik legjobb barátja például egy drámaíró volt, aki később meg is írta, színpadra is vitte a történetüket.
De csak miután Henry áttért az anglikán vallásra, szabadlábra jutva végül nőül vehette Elizabethet. Négy gyermekük született és boldogan éltek míg meg nem haltak.
Hogy hol itt a csavar? Henry említett nagyapja Montagu báró volt.
Innentől kitaláljátok: a drámaíró pedig William Shakespeare.
És a történet a Rómeó és Júlia.
Post Comment
You must be logged in to post a comment.