Az igazi férfi ilyet nem húz fel
Rejtett szuperképességem, hogy határtalan szarul nézek ki télen. Ennek a legfőbb oka az, hogy akkora karjaim vannak, mint egy gibbonnak, szépen tudom vontatni a földön magam után, amikor táplálékért indulok. Azonban időről időre bandukolok egyet az általam ismert legszélesebb választékú helyekre, ahol a legnagyobb mérettartományból tudom kiválogatni a számomra tökéletesen alkalmatlan darabokat.
Gyakorlatilag letettem arról, hogy a varratott ingeken kívül bármi is jól állhat nekem. A regular fit túlságosan széles, a long sleeve nincs slim fittel, mindennek a nexusában lévő dolgokat meg nem tudom begombolni a nyakamon. Azonban a póló és a rövidgatya mindig álomszerűen áll rajtam, tekintve hogy nem kell igazodni sem a lábaim, sem a kezeim hosszához. Ennek ellenére vagy talán éppen ezért rendszeresen a nagyobb boltokba, többnyire a C&A-ba járok vásárolni. A svéd H&M és az Inditexes Zara részemről elmehet a faszba, utóbbi különösen azóta, amióta a díszparaszt réteget megcélozta a Massimo Dutti nevű röhejmárkával.
A férfi választék csodálatos világa háromfelé polarizált. Vagy a normcore ing-nadrág-bőrcipő vonalon mozogsz, mint minden rendes felnőtt férfi, hétvégén megszínezve valami pólóinggel, vagy ha nagyon laza akarsz lenni, akkor pólóval, vagy átmész a metrós sál-testhezsimulós v-nyakú, szűknadrág vonalra, amihez remekül passzol egy jó New Balance csuka, esetleg valami cuki napszemcsi. Van egy réteg, aki szereti az ilyesmit, adott esetben ácsol hozzá még napszemüvegtartót is. Khm.
Hanem van a harmadik, ami ellen itt az ideje felszólalni. Nem is igazán nevezném stílusnak, hiszen a stílus magában foglalja azt, hogy valamilyen ízlés alapján összeválogatott kollekcióról van szó. Az edzőcipőkről beszélek és a tréningruhákról, különféle sporttáskákkal kombinálva. Mivel a fent említett boltokban ijesztő mértékben szaporodtak el az említett “stílushoz” tartozó különböző tartozékok, nem tűrhetjük némán.
Tudjátok mikor mutat valakin igazán jól az edzőcipő? Edzéskor.
Amikor geg szintjén van jelen az öltözködésben az Adidas csíkos melegítőfelső, vagy afféle omázsként, azt még valahol meg tudom érteni. Én mondjuk egyszerű ember vagyok, szeretem a sötét hajú, csinos nőket és a kiadós reggeliket, nyilván nem tudok vele azonosulni. Amikor mindez melegítőalsóval is van kombinálva, azt hiszem ott meg kell húznunk egy bizonyos határt. Én is egy csomó nővel dolgozom együtt és ebbe beleértem a férfiakat is, de egyik sem engedné meg magának azt a luxust, hogy tréninggatyóban flangáljon az utcán.
Nem állítom, hogy röhejesen proli dolog tréningruhában az utcára menni. Mindössze azt állítom, hogy egy valamit utálok jobban és nézek jobban le az olaszoknál és az a sportcipő és a tréningnadrág. Meg az ügyvédek. Azt hiszem a rémálmom egy alacsony olasz ügyvéd Adidas Torsionban. Kicsit olyan dolog sportcuccokban parádézni nyilvánosan, mint leopárdmintás bármit felvenni. A sportolóknak remekül áll sportolás közben, mint ahogy a leopárdminta is remekül áll egy leopárdnak, vagy egy prostituáltnak prostituálódás közben.
Talán csak az bánt igazán, ha a túrázáshoz hihetetlenül előnyös, színes pehelymellénnyel kombináljuk a dolgot. Mivel bármilyen betonfelületen állva az egyetlen elfogadható felsőruházat a szövetkabát, ezért nyilván nem működhet. A boltokban gombamód elharapódzó magashomlokú, látványosan félreszabott, “BP” esetleg “BUDA FCKN PEST” bézbólsapkákkal kombinálva egyenesen főbenjáró bűn.
Volt az az idő az utcán, amikor rájöttem, hogy estefelé a sporttáskával közlekedő, ujjatlan pólót viselő emberekkel óvatosan kötekszem, mert biztosan edzésről jönnek. De nem. Ezek az emberek immár sportot űznek abból, hogy a Fila duffel baget cipelve, asszonyverőben parádéznak. Asszonyverőben. Igen az, amit az ing alá kell venni télen.
Ne hagyjuk, hogy elárasszon minket az Adidas, a Nike, a Fila, a New Balance, a Dolce & Gabbana, a Ralph Lauren Polo és az EverlasT az utcán. Ne legyünk lakosságiak.
Legyünk férfiak.
A nők és a nem-ciszgender férfiak vagy hogymondják ettől természetesen eltekinthetnek.
229 comments