A floridai szuperkígyó – már megint
A minap írt a Fox News az Everglades területén kibontakozó ökodrámáról. Már mi is foglalkoztunk a kérdéssel, miszerint a mocsárba engedett, és bitang nagyra nőtt házikedvenc óriáskígyók mekkora bajt tudnak okozni, mint invazív fajok. Abban az írásban előjött pár érdekes feltételezés, amit a mostani hírek alapján érdemes lenne újra átvenni, kicsit más szemszögből.
Először is, az egyik legnagyobb, hálivúdi horrorfilmbe illő félelem az úgynevezett szuperkígyó létrejötte volt, és ez mind a mai napig tartja magát. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a mocsárba suvasztott, hatalmasra növő burmai piton képes szaporodni a kisebb termetű, ámde sokkal agresszívabb afrikai sziklapitonnal. A két faj előnyös tulajdonságait ötvözve pedig letarol mindent, mindmeghalunk. Legalábbis az őshonos élővilág mindenképp, mert még az aligátorokat is vacsorának nézik ezek a dögök. Az említett kereszteződésre azonban senki nem talált bizonyítékot, így ez csak elmélet maradt.
Ez viszont a mostani hírek szerint borulni látszik, bár nem pont úgy, ahogy azt eredetileg elképzelték. A burmai piton maradt ugyan az egyik szereplő, a másik fél viszont az indiai tigrispiton lett. Ami egy szintén nagyra növő fajta, de összességében egy meglehetősen nyugis állat, nem az agresszivitásáról híres. Mondjuk ez utóbbival az elfogyasztott áldozatok biztosan nem értenek egyet, de értsétek amit mondok. Az, hogy milyen élőhelyet kedvel attól függ, hogy melyik forrásból tájékozódunk. Van ahol azt írják, hogy vízhez kötött életmódot folytat, mások meg állítják, hogy a magasabban elhelyezkedő, száraz területeket kedveli inkább. Ha valaki tudja a helyes megfejtést, az ne tartsa magában! Szóval a fenti két faj kereszteződésére találtak nemrég bizonyítékot a kutatók.

400 példányból vettek mintákat, és ebből 13 esetben igazoltnak látták a hibrid faj kialakulását. Erre már eddig is lehetett számítani, ami engem meglepett, az az elfogott példányok száma. A 2013-ban és 2016-ban elindított „lőjj annyi pitont amennyit csak bírsz” rendezvényeken nem tudtak megölni még 200 kígyót sem, hiába vetette be magát a mocsárba mindenki, akinek volt fegyvere. Most meg csuklóból prezentáltak majd’ félezer dögöt. A tudósok jelenleg úgy vélik, hogy tízezrével csúszkálnak a hüllők az Everglades területén. Előzőleg meg épphogy azt hangoztatták, hogy az eredeti hisztéria által sugallt számok nem valósak. Hogy mi az igazság? Hát azt nehéz megmondani anélkül, hogy le ne eresztenénk a mocsarat, és megszámolnánk mindent, ami ott maradt, és nincs lába.
Aztán van itt még egy adat, ami hajmeresztő, amennyiben igaz. Jelenleg van egy olyan álláspont, hogy az őshonos emlősök 99 százaléka mára átalakult pitonszarrá. Ha ezt összevetjük a kígyók becsült számával, akkor már nem nehéz belátni, hogy rajtuk kívül ott más ragadozó már nem fog labdába rúgni, lehet arrébb ballagni nyugodtan. Az az igazság, hogy nehéz eldönteni, kinek van igaza. Az egyik oldal nyugalomra int mindamellett, hogy tisztában vannak az invazív fajok kártékonyságával. Aztán ott van a másik tábor, akik ZS kategóriás filmbe illő szuperkígyókat vizionálnak, amint ellepik a mocsarat, és szisztematikusan megölnek mindent, aminek van tápértéke. Azt nem nehéz megsaccolni, hogy melyik véleményt fogja felkapni a média.
Ami viszont gyökeresen megváltozott pár év alatt, az az időjárással kapcsolatos szemlélet. Nem is olyan régen a szakértők jelentős része hangsúlyozta, hogy az Everglades klímája nem megfelelő a hűvösebb időszakban az óriáskígyóknak. Magyarul a természet valamiféle védőgátat képezett a túl nagy populáció emelkedésnek. Napjainkban azonban az a meglátás, hogy a melegedő éghajlathoz már akklimatizálódtak a betolakodó fajok, a natív élőlények nagy bánatára. A túlélési versenyt nyilván mindig az nyeri, aki jobban tud alkalmazkodni, ebben nincsen semmi különös.
Mindenesetre nem lennék nagyon meglepve, ha jövőre jönne egy újabb jelentés a témában, ami úgy véli, hogy túlzóak voltak az idei számadatok. Ami viszont nagyon valószínű, hogy létrejött egy új hibrid faj, a burmai, és az indiai sziklapiton kereszteződéséből. Hogy szuperkígyó lesz-e, vagy eltűnik a süllyesztőben, az majd még elválik. Mindenesetre otthonra nem kéne. Vagy legalábbis csak úgy, ha lenne egy szupernagyim mellé.



Post Comment
You must be logged in to post a comment.