Egy hétfői történet
Egy… kettő… három… Számolta a zergéket a sziklafalon. Ismerősnek tűntek. Az egyikük, a gida kíváncsian közelebb is jött néha. Hatodik napja ült álmatlanul a kiszögelésen. Végiggondolta, hogy mégis inkább a drágább kötelet kellett volna venni, ha már egyszer ketten indultak neki. Nem is volt olyan sok az az öt méter, ami hiányzott. Lehúzta a kesztyűjét és még egyszer, utoljára megsimította a kék arcú lány deres szőke tincseit. Lecsukta a szemét és álmában számolta tovább az ismerős zergéket. Egy… kettő… három…
Hétfői hétfőnk ígérkezik, minden kedves és kedvetlen olvasónknak hétfőben gazdag borzongást kívánunk.
Post Comment
You must be logged in to post a comment.