A fény őrei
Magyar címe Az öt legenda, de ez egy határ szar.
A sztori úgy indul, hogy Jack Frost, a tél fagyos szelleme kiemelkedik a befagyott tóból, és a vigyorgó teleholdra néz. Emlékei nincsenek; fogalma sincs, ki ő, hogy került oda ahol van, és egyáltalán, hány óra a világ. A nevét is csak a Holdtól tudja, de ezenfelül semmit.
És ami a legrosszabb; az emberek tudomást sem vesznek róla, mert számukra Jack láthatatlan.
Ez a helyzet háromszáz évvel később se jobb, de addig legalább pajkos szellemünk elszórakozik; havas napokkal szórakoztatja a gyerekeket, jégvirágot rajzol az ablakokra, befagyasztja a vízvezetékeket, és kibaszik a Húsvéti Nyúllal, amennyiben elhavazza – szó szerint -, a húsvétvasárnapot, sikeresen megalapozva ezzel egy mintegy negyven éves haragszomrádot.
Napjainkban, díszes kastélyában, Észak Apó boldogan farigcsál egy kis jégvonatot, miközben békésen eszegeti a karácsonyi manók által részben már megdézsmált kekszeket. A vonat szárnyrakél, a keksz finom, Csajkovszkij zenéje szól a háttérben, és minden egyszerűen remek, amikor is egy jeti úgy bassza be az ajtót, hogy az csaknem tokostól szakad ki, de a vonatnak mindenesetre vége.
Észak természetesen kiakad, de még inkább akkor, amikor a világ gyerekeit jelképező földgömbön kezdenek kialudni a fények. Ez nagy szart jelent; mert a fények csak addig világítanak, ameddig a gyerekek hisznek az Őrökben. A pislákolás mellett más gond is akad; furcsa, fekete homok söpör végig a glóbuszon, kísérteties nevetés hallatszik, és egyből látszik, hogy a nagy a baj. Észak cseppet sem késlekedik, és azonnal hívja a többi őrzőket. Akik farokfelvágva érkeznek is, és máris együtt a kis csapat Északkal együtt: a Húsvéti Nyúl, az Álommanó, és a Fogtündér.
És persze egyikük sem veszi jónéven, hogy Észak hasfájása miatt iderángatták őket.
A hasamban érzem, hogy a Zsákos Ember rosszra készül!
A kételkedést aztán hamar a döbbenet váltja fel, amikor a Hold is igazolja, hogy Észak hasa jó úton jár, valóban ősellenségük, a Zsákos ember tért vissza – és hogy egyik sokk a másikat érje, hamar választ is melléjük új Őrzőt, méghozzá Jacket. Aminek a Nyúl persze egyáltalán nem örül.
Jacket sem veti szét a boldogság. Háromszáz éve nem bír rájönni, ki a fene ő, és mit keres itt, de emellé most besorozzák egy lökött csapatba, akiknek csak az a dolga, hogy a gyerekek kegyét keressék. Mindezt azért, mert egy fekete manus felbukkant, és szórakozni akar velük.
A világ minden csapatépítő tréningje sem lenne elég összecsiszolni a bandát, pedig Észak (aki civilben egyben a Mikulás is) keményen nyomja, amikor szánkózni viszi őket, és emiatt Nyúl kishíján összehányja magát.
Végül persze összeszokik a csapat, de ehhez kell egy tonna széttaposott húsvéti tojás, egy megvadult véreb, egy csomó ellopott fogtündérke, néhány rossz helyre ment homokszemcse, közös gyászszertartás, és végül, de nem utolsósorban Jack tejfogai.
