A hétvégi kék hold ezúttal egy másik féle lesz
Mert “kék” holdakból többféle is van.
De mi az ördög az a kék hold, ha egyszer a Hold sosem kék?
A holdfázis eltér a 29,5 napos ciklusával a naptári hónapok 28-31 napos egymásutániságától, ezért amikor előfordul, hogy egy naptári hónapon belül van két telihold, a másodikat nevezik kék holdnak. Ez az egyes típusú “kék” hold, akkor is csak ha a megszokott halovány, fehéres-sárgás orcáját mutatja Holdanyó, attól az még a néphagyomány szerint “kék”. Mert ritka.
2018-ban mondjuk kétszer is volt ilyen, januárban és márciusban, a legközelebbi pedig 2020 októberében várható.
A másik definíció szerint a naptári év tizenharmadik teliholdja a “kék”. Meg ne kérdezzétek, hogy miért pont az. Az és kész. A tizenkét holdhónap 354 napot ad ki, ebből megtippelhető, hogy elég ritka ha egy 365 napos évben van tizenhárom.
Na most május 18-án mindkettő nyilván képtelenség.
Ezért találtak ki még egy újabb idétlenséget. Mégpedig a Naphoz kötötten. Tudtátok eddig követni? Két kék holdunk már van, most jön amire tényleg senki nem számított.
Van a téli és a nyári napforduló, ezek a legrövidebb és leghosszabb napok. Van a tavaszi és őszi napéj egyenlőség és ezek így négy egyenlő részre osztják a naptári évet. December és június a napforduló, március és szeptember a napéj egyenlőség, amikor egyforma hosszúak az éjjelek és a nappalok. Ezt a négy egységbe tagolást nevezik asztronómiai évszakoknak.
Mivel egy naptári év 365,25 nap, még megbolondíthatja a képletet a szökőnap is, olyankor 366 napot számlálunk egy évre, de ezt inkább most hagyjuk is a picsába, vissza a lényegre.
Tehát. A különös “kék” hold az amikor a napciklus és a holdciklus átfedésbe kerül és egy asztronómiai évszakban négy telihold mutogatja magát.
Mindenki azt gondolhatná, hogy hurrá! végre tudom a megfejtést! Ilyenkor biztos a negyedik a “kék”.
Nos, nem. A harmadik az asztronómiai évszakban a négy közül.
És ebben nincs semmi különös.
Ma este megtekinthető ha majd felnéztek és nem lesz túl felhős az egeknek az ő boltozata.
