Fingcsökkentett Whopperrel rukkolt elő a Burger King

A tehenek veszélyes állatok. Közismert tény, hogy a harmadik legtöbb emberhalálért felelnek az Egyesült Államokban, átlagosan évente húsz áldozatot szedve, messze megelőzve a pumákat, cápákat, medvéket és éppen csak lemaradva az ezüstérmes kutyák mögött.

Persze csak ha a rovarokat nem vesszük figyelembe, a rettegett gyilkos méhek is megérik a pénzüket.

A közvetlen veszélyeken túl azonban ott lopakodik a teljes emberiség számára potenciálisan végzetes üvegházgáz, a metán mértéktelen termelése, amit a tehenek emésztése során felszabaduló gázok formájában a jószágok a testük elején és végén is eregetnek. Azaz nem csak finganak, hanem böfögnek is.

Melyik végén gázosabb a tehén? Feszítő kérdés, mert böfög és fingik is.

Ahogy a hagyományos gyorséttermek az utóbbi évtizedben az újabb fast food és street food mozgalmak előretörése mellett fokozatosan veszítettek a piacaikból és emellett általános trenddé vált az egészségtudatosság jegyében eladni egyébként ugyanolyan egészségtelen szarokat is, idővel még vadabb elképzelések is erőre kaptak, a növényi alapú rostokból épített álhúst kényszerűségből fel kellett vennie a marhafalodáknak is a repertoárba, különben az első randin továbbra is a fintorgó vegákkal kellett volna megküzdenie a húsimádóknak egy negyedfontos buresz betermelésekor, így viszont elégedetten böfizhették fel a műanyagmentes szívószállal elfogyasztott cukormentes kóla buborékait a borsópépből faragott, szenesre kérgesített műhúspogácsa elmajszolása után.

Valamit viszont adni kellett a már megállapodott, tartós kapcsolatban élő és szingli marharajongóknak is, mert a bevételek továbbra sem alakultak túl fényesen, így aztán a döntéshozók meghozták a felelősségteljes döntéseiket és rábízták a marketingesekre, hogy valahogy építsenek a fingból katedrálist, legyen ez az új hívószó, kevesebb flatuláció, több profit.

A húsfarmokon már hosszú évek óta kísérleteztek a gáznemű tehénszármazékok semlegesítésével, esetleg hasznosításával, és aki látott már kőolaj feldolgozó telepeken narancsos színű fáklyát, az nagyjából sejti, hogy a semlegesítés egyik módja a nyílt lánggal elégetés, a metán ugyanis a földgáz fő összetevője is egyben, tehát jól és látványosan ég, ilyenkor a nagyjából ötvenszer kevésbé veszélyes szén-dioxiddá alakítva terheli tovább a légkört. Mennyivel jobb. A biogáz fűtésre felhasználása vagy villamos energiává alakítása már valamivel szerencsésebb megoldás, de a problémát magát nem szünteti meg.

A bélgázok csökkentésére a legkézenfekvőbb mód a táplálékbevitel oldalán mutatkozik, a hínárról már többször kiderült, hogy kiváló adalék lehetne, csak éppen a tehenek ritkán mennek érte vízbe, a citromfű ezzel ellentétben a szárazföldön is megterem, az aratása sem túl bonyolult, ráadásul kevésbé tűnhet borzasztónak az egyszeri fogyasztó számára az amúgy fűszernövényként is használt illatos összetevő, mint a víz alatti belegabalyodós iszamlós hínár.

Tehát a húspogácsa ellátó szaküzletek polcaira hamarosan felkerülhet a citromillatút kipufogó tehenek húsából készült burger, egy boci egy nap tíz deka finomságot lakmározhat be és ha minden jól megy, előbb-utóbb a világ is megmenekül.

A rossz hír – ha valaki önként vállalkozott volna, a saját testét alávetendő a gasztroenterológiai emberkísérleteknek -, hogy egyelőre Portland, Austin vagy New York kies vidékére kellene elutazni a csemegéért, ami jelen körülmények között Európából nézve szinte lehetetlen küldetés.

De azért ne csüggedjünk, orrok lógatása helyett képzeljünk inkább magunk elé egy citromfüves-zöldborsos mártással elkészített Tomahawk steak-et.