Egy hétfői történet
Gyűlölte a próbákat. A végeláthatatlan vitákat a banda többi tagjával már rég feleslegesnek tartotta. Ki nem állhatta, hogy állandóan gúnyolták, ezúttal végleg betelt a pohár. Dühösen vágta be az EMI stúdió ajtaját, csak egy dolog volt, ami megnyugtathatta. A sebesség, a London környéki autópályák ismerős labirintusa és a fékevesztett száguldás. El kellett telnie egy kis időnek, mire lehiggadt és átadta magát az élvezeteknek. A nehezén egyszer kell csak túlesni és holnap már nevetve gondolhat az egészre.
1966. november kilencedike fekete ünnepként vonult be a könnyűzene íratlan történelmébe. Paul McCartney összeroncsolódott, lefejezett torzóját egy mellékútról lesodródva találták meg, titokban elhantolt korpuszának emlékét egy jelöletlen sírhant sem őrzi. Helyét egy tehetségtelen imposztor vette át.
Csak a visszafele lejátszott felvételekből és a Strawberry Fields Forever szövegéből derült ki az igazság.
A hétfő nem lehetne teljes egy ezen a napon történt konteó nélkül.
Aki nem hiszi, járjon utána.
