A bálnák fülzsírja meséli el az óceánok történetét

Az emberhez hasonlóan a bálnák is termelnek fülzsírt.

Szép méretes dugók formájában áll össze a hallójáratukban, a hossza nem ritkán eléri a 25 centimétert, azaz libagége méretű, de még inkább egy undi faggyúgyertyára emlékeztet.

Van azonban egy érdekes tulajdonsága: ahogy a bálnák éven belüli életciklusa alakul és vándorolnak az évszakok változásának megfelelően, hol sötétebb, hol világosabb és ezek a sávok – hasonlóan a fák évgyűrűihez – rengeteget mesélnek az adott egyed életéről.

Erre 2007-ben jöttek rá először, amikor egy hajó elgázolt egy bálnát, a partra sodródott tetemet megvizsgálva Stephen Trumble és Sascha Usenko, a Baylor University kutatói jó ötletnek gondolták megnézni a bálna fülét, az meg tele volt rendesen ezzel a trutymóval. Adta magát egyből az ötlet: ezt hosszában fel kell vágni. Bárkinek ez jutott volna eszébe.

A tizenkét éves hímről sokkal több derült ki, mint elsőre sejtették volna, a fülzsír meglepő módon tárolta a hormonokat is, ebből azt tudták meg, hogy a kék bálnájuk kilenc évesen lett ivarérett, a tesztoszteronszintje kétszázszorosára ugrott. Ugyancsak kiderült, hogy hat hónapos koráig élhetett anyatejen.

I was surprised at how well [the technique] worked, not only for persistent chemicals but for hormones that typically rapidly degrade

És itt jött egy újabb meglepetés: nem csak a hím nemi hormonok tárolódtak el, hanem a stresszhormon, a cortisol szintjének változásai is kimutathatók voltak, ebből is számtalan következtetést le lehetett vonni az állat életéről.

Ezen ponton bárki azt mondaná, hogy a természet csodás, most már mindent tudunk, történet vége.

Tudósainkat nem ilyen gyertyából faragták, arra gondoltak, hogy a múzeumok annyi mindent tartanak a pincékben, miért pont bálnafülzsír ne akadhatna itt-ott? Körbetelefonálták a környéket és BINGÓ! A Smithsonian raklapszám tárolta a helyes kis zsírdugókat, már épp ki akarták volna dobni, de megtartották, mert a tudományosság már csak olyan, hogy sosem tudni, mire lesz jó pár raklap bálnatrutyi.

146 évre visszamenőleg sikerült feldolgozni a húsz egyedtől származó mintákat és ezt figyeljétek: annak ellenére, hogy különböző fajok voltak, a stresszhormon szintje pontosan illeszkedik a bálnavadászat felfutására és a vadászat 1972-es betiltására.

“We plotted the two together, and were like: ‘You’ve got to be kidding me” – Trumble

De ami még ennél is izgalmasabb: a második világháborús kiugrás azt mutatja, hogy a rengeteg hadihajó, tengeralattjáró, szonárok, mélyvízi bombák távoli zaja rendesen megemelte a stressz szintjét.

I think this is going to revolutionize our studies of whale biology

Kathleen Hunt, a Northern Arizona University kutatásba bevont tengerbiológusa szerint az új ismeretek tükrében valódi forradalom tanúi lehetünk, ezek az eredmények a korábbiakhoz képest, ahol elsősorban szövetmintákból próbáltak következtetéseket levonni a nagyon nehezen megfigyelhető emlősök életéről és szokásairól, mostantól a fülzsír tanulmányozásával mesélhetnek a terhességük, anyaságuk, cseperedésük, serdülésük fázisairól, de a Földünk világvizeinek távoli történelmét is segíthetnek megismerni.

A bálnafülzsír valójában egy törikönyv csak eddig senki sem nyitotta ki.

via The Atlantic