A mai nappal lépett életbe a halogén villanykörték tiltása

Az EU energiatakarékossági és környezetvédelmi okokra hivatkozva folyamatosan vezeti ki az izzószálas fényforrásokat.

Az egész még 2009-ben kezdődött, a kereskedelmi forgalomba kerülő wolframszálás izzóknál először a teljesítményt (azzal együtt a fényerőt) korlátozták fokozatosan, majd később már jóformán semmi olyat nem lehetett kapni, amivel egy budinál nagyobb teret be lehetett volna rendesen világítani.

Erre részben megoldást jelentett a hagyományos Edison foglalatos (E27, E14) izzók helyett az egyező méretűre alakított halogének (lásd címlapfotó) becsavarása a régiek helyére, ha valaki nem akarta a lakásban mindenhol lecserélgetni a fényforrásait – megszokott mennyezeti csillárokat vagy sarokba rakott állólámpákat – spotokra vagy hasonlókra.

Persze a közértek polcain feltűntek az ún. kompakt fénycsövek, csak akik mondjuk a CRI* 80 környéki színvisszaadású környezetben sminkeltek, azok könnyen nevetség tárgyává válhattak, mert a valóságban, természetes fényviszonyok között teljesen máshogy nézett ki a felvakolt arcpirosító, mint a tükörben.

*CRI: Color Rendering Index, színvisszaadási mutató. Az értelme, hogy a fényforrásokra egy összehasonlítási alapot ad a természetes fényhez képest. A 90% feletti értékek tekinthetők színvisszaadás szempontjából használhatónak, az általános 80 környékiek nem.

A halogén előnye a hagyományos izzószálhoz képest a nevéből adódóan a halogén-ciklus felhasználása, ami az azonos energiabevitel mellett magasabb hőmérsékletű izzáshoz és ezzel magasabb fényerőhöz vezet.

De miért is vacakolnánk egyáltalán ezekkel az ósdi lámpásokkal?

Induljunk a természetes fény irányából. Nappal ha nem felhős az ég, egy ilyen spektrális eloszlást látunk a légkör szűrő hatásának következtében, ennek megfelelően észleljük a színeket (a kék és vörös tartományt figyeljétek, az lesz a végén az érdekes) :

Tudni kell, hogy a hagyományos izzószálas hőmérsékleti sugárzók spektruma folyamatos a hullámhossz függvényében, beltérben hagyományosan ezt szoktuk meg:

A halogének spektruma az eltérő izzószál hőmérséklet miatt a más hullámhosszak felé tolódik, jobban közelítve a természetes fényt:

A kompakt fénycsöveknél pedig nem. Ennek az az oka, hogy a működési elvük azon alapul, hogy magában a kisülési csőben UV fény keletkezik a gerjesztett gázban és ez a cső bevonatától (köznyelvi nevén foszfor) függően három, öt, ritkább esetben hat jól meghatározott spektrális kiugrással alakul látható fénnyé. Csakhogy ahol nincs vonal a színképben, ott színek sincsenek, ezért a rossz színvisszaadás, ha az adott hullámhosszon nincs emisszió, a felületekről nem lesz reflexió sem, ahogy fényelnyelés sem.

A jelenlegi favorit a LED, az energiahasznosítása valóban remek, akár 90% feletti hatásfokkal alakítja át a villanyáramot fénnyé.

Csakhogy ezzel is van egy kis gond. A színvisszaadása szintén pocsék. Ennyire azért nem zöld a minket körülvevő világ.

És a legnagyobb gond ez:

Az ún. “hideg fehér” LED-ek úgy adnak nagyobb fényerőt, hogy a spektrumban van egy kiugrás a kék tartományban. Ezeknek is rendkívül rossz, CRI 80 környéki a színvisszaadása, de azon túl, hogy cseppet sem természetes, a legújabb kutatások arra mutatnak, hogy a szemünk számára idegen túl sok kék lassú, de folyamatos látásvesztéshez vezethet.

Márpedig szinte minden okoseszközünk hideg fehér háttérvilágítású, a tabletek, az okostévék túlnyomó többsége (az OLED nem) és még a mobiltelefonok is.

Ezeket bámuljuk és ezekkel vesszük körbe magunkat.

Nem kéne. Szerencsére a halogén még egy jó ideig spotok és csövek formájában velünk marad, ahol fontosak a színek, használjátok azt.

Ahol kevésbé, ott pedig keressétek az okosotthon világítási megoldásokat, nem csak a fényerő, hanem az ambient fény színe is szabályozható, alakítható a mindenkori hangulathoz, napszakhoz.

Hálókba, nappalikba kifejezetten ajánlott. Az áruk ugyan látszólag magas, de az élettartamuk gyakran akár tízszerese a közértes kínai LED-ekének, a használatuk már középtávon is megtérül.

Szerszám szombat #6 – Smart Home