Ablak
Vannak megunhatatlan albumok, nekem ilyen volt az Opeth első akusztikus lemeze, a Damnation. Nem túl meglepő módon ősszel szoktam előszedegetni, ez az, amivel közelebb lehet hozni a kevésbé metalrajongó közönséget is az Opethhez, pedig egyébként bárki, aki bírja a progrockot vagy progmetalt, jó eséllyel rá fog fagyni a zenekarra – legalábbis a régebbi cuccaikra, az újabbakat már nem is követem nagyon. Szóval jó éjszakáthoz szóljon a Windowpane:
