Beárazták a Holdra szállást
Újabb mérföldkőhöz érkezett a NASA Artemis programja. Egy 74 oldalas dokumentumban 2020, szeptember 21-én napvilágot láttak azok a részletes elképzelések, amik alapján az amerikai űrügynökség ismét emberes küldetéseket indítana a Holdra.
A sarokszámok gigantikusak, 28 milliárd amerikai dollárról szól a 2021 és 2025 közötti költségvetés és ha végignézzük a részleteket, akkor az ambiciózus tervek buktatói is egyhamar holdvilágra kerülhetnek.
De lássuk először a főbb számokat, miből jön össze a kábé egyötöd-egyhatod magyar éves GDP-vel egyenértékű főösszeg. Kell először is valami űrjármű, amit fel is kell valahogy juttatni, így a legfőbb hangsúly nyilván a már korábban ismertté vált Orion űrhajón és a hozzá tartozó Space Launch System-en van, ezek együttesen 7,6 milliárd dollárjába fájhatnak az amerikai adófizetőknek. További 1 milliárd juthat nem túlságosan részletezett új explorációs technológiákra, ezek akármit is jelentsenek, bő félmilliárd jut űrruhák fejlesztésére és legyártására, szóval azért az asztronauták kényelmén és biztonságán sem spórolnak, mert az Exploration Extravehicular Mobility Unit (xEMU) az sok minden lesz, csak éppen olyan merev szoborszerű miniűrhajó nem, mint az Apollo programban használt űrruhák voltak.
Költeni kell még a leszállóegységre, azaz holdkompra is, itt nagy a verseny a privát szféra bevont szereplői között, idén augusztusra a Human Landing System pályázaton a Blue Origin (Lockheed Martin, Northrop Grumman és a Draper) már bemutatkoztak a teljes méretű replikájukkal, de a SpaceX vagy akár a Dynetics is befutó lehet a saját terveikkel.
Egy idővonalra felhelyezve a várható eseményeket, a visszaszámlálás 2021 végén indul, ekkorra készen kellene lennie a tesztelhető Artemis I-nek, ami még ember nélküli próbarepülésként volna hivatott bizonyítani az Orion és SLS technikai megbízhatóságát. Az Artemis II már izgalmasabbnak ígérkezik, ez az Apollo 8 mintájára egy Hold körüli pályára állást és különböző manuális manőverek, megközelítések szimulálását kellene, hogy végrehajtsa 2023-ban, hogy aztán a következő évben egy férfi és egy nő egy hetet tölthessenek az Artemis III küldetés során égi kísérőnk felszínén, ahol 1972 óta egy teremtett lélek sem járt.
További érdekesség, hogy a korábban felröppen és megcáfolt hírekkel ellentétben mégis a déli pólus környékére tervezik a leszállásokat, ahol vízjég felkutatása lenne az elsődleges feladat, ezt a Hold körüli pályán létesített állandó emberi tartózkodásra tervezett Gateway űrállomáson szeretnék felhasználni üzemanyagként a későbbi Mars missziókhoz az új évezred 30-as éveiben. Ezzel párhuzamosan a Holdon az emberes Habitable Mobility Platform és automata roverek folytatnák a felfedező munkát, biztosítva a folyamatos jelenlétet.
A futurisztikusnak ható elképzelések mögött vannak viszont nem annyira rózsás, de már kézzel fogható számok. A NASA 3,2 milliárd dollárt kért 2021-re, ehhez képest a szenátus mindössze 600 milliót szavazott meg, a kettő között pedig mintha volna némi ordító hiátus. A programért felelős NASA vezető, Jim Bridenstine újságírói kérdésekre csak annyit mondott, hogy ha karácsonyig megkapják ezt az összeget, akkor a program menetrend szerint folytatódhat. Ez a “ha” azért erősen kérdőjeles, tekintve, hogy a pandémia évében politikai viták martalékává válhat az egész, arról nem is beszélve, hogy mivel Donald Trump elnök személyes döntése alapján került 2028-ról erősen felduzzasztott kiadásokkal 2024-re az új Hold-program, könnyen meglehet, hogy az elnökválasztás eredménye alapjaiban rengetheti meg a teljes NASA-t, ahogy arra már számtalanszor volt példa a nem is olyan távoli múlt öt évtizednyi történelmében, amióta emberfia nem tette a holdlépő csizmás lábát a felszínre.
