Betonkuckó a hatholdas pagonyban

Jason Shannon építész and Paola Yañez dizájner gondoltak egy nagyot: el kéne vonulni a város zajától. A gondolatot tett követte.

Vettek egy hat holdnyi telket és építettek rá egy otthonos kis épületet. Beton falazóblokkokból.

This was our chance to say, ‘Let’s design the house as modern as we think we would like to be in the rest of our work.’

Amikor a többség meghallja azt, hogy beton falazóblokk, egyből beugorhat, hogy az mondjuk jó lehet garázst építeni, pincébe falnak vagy esetleg kerítésnek, mert másra nem alkalmas, hiszen pocsék hőszigetelő.

Ez persze nem így van. A beton (ahogy már többször írtam) nem egy monolit vasbetonként értelmezhető szerkezeti anyag, hanem a víz után második leggyakoribb technikai anyagként a legváltozatosabb építőanyag. Ahány alkalmazás annyi receptúra és a hőszigetelő tulajdonságai is a keveréktől valamint a blokkok belső szerkezetétől függenek.

A legegyszerűbb és valószínűleg sokak számára ismert egész jól szigetelő betonelem a pórusbeton, a modernebbet több évtizede (közel 100 éve) használják hőszigetelő külső falazatnak, mivel porózus, nem igazán lehet rá panasz, a λ (hővezetési tényező) értéke a téglákéval vetekszik.  A korszerű beton falazóblokkok keverékei is változatosak, rendkívül jó, energiahatékony házakat lehet belőlük építeni, el kell csak rugaszkodni a berögzült sztereotípiáktól.

Fun-fact: a legnagyobb ismert vasalás nélküli betonkupolát a rómaiak építették és vulkanikus habkövet kevertek a betonba a felső részén, ezzel sikerült leszorítani a tömeget annyira, hogy meg is tartsa az épület.

Az épitőiparban ugyancsak használatos hőátbocsátási tényezők (U) is egyszerűen összehasonlíthatók (a katalógus értékek szigetelés nélkül értendők, a téglánál kétoldali vakolattal) :

Ez a pár úgy döntött, hogy kell is nekik egy betonkuckó. A házuk építésekor messzemenőkig szem előtt tartották az energiahatékonyságot, alacsony emissziós épületet terveztek, azon túl, hogy a szokásos habosított szigetelőanyagokat használták a falakon és a plafonon, beépítették a lehető legtöbb haladó, kortárs építészeti megoldást. A fűtést és hűtést a beton padló biztosítja, amikor szükséges, geotermikus hőszivattyúval temperálják akár egyik, akár másik irányba. A geotermikus hőszivattyú lényege nagyon leegyszerűsítve annyi, hogy a fagyhatár alatt lefele haladva a talaj egészen komolyan képes stabil hőmérsékletre beállni, megfelelő mennyiségű csövezéssel az adott mélységből kinyerhető a talaj hője. A szokásos Celsius skálában gondolkodóknak érdemes visszaemlékezni a fizika órákra, amikor az abszolút nulla fok (-273,15 Celsius) felől kellett kiszámolni mindent. Ez nem véletlen. Amikor mondjuk stabil 15 fok van egy talajrétegben, az kb. 288 Kelvin és némi mágiával (egyszerű kompresszor, mint a hűtőszekrényé csak fordítva bekötve és a hűtő hátoldalán lévő hőcserélő van a ház felé) onnan csak plusz pár fokot kell kinyerni a 22 fokos állandó belső kellemes hőmérséklethez. Télen-nyáron. Szóval nem hülyeség, bár nem is túl olcsó.

A tetőre felraktak természetesen szolár megoldásokat is, a melegvíz, fűtésrásegítés megfelelő benapozottság esetén biztosított. Ahogy a villamos energia is.

Maga az épület három jól elkülöníthető részből áll, ez az alsó szint alaprajza (kb. 83 m²), teljesen élhető lenne még csak úgy a hétköznapokban is:

De a felsőt is érdemes szemrevételezni, annak a burkolata például fém. Vannak olyan országok, ahol ennek komoly hagyománya van, egy horganyzott acél burkolat vagy akár mostanság a horganyzáson túl vékonyrétegben felületkezelt lemezek élettartama 30-60 év is lehet. Érdemes megfontolni. Nem csak raktárépületekre és tetőkre használják, megfelelően megtervezve – ahogy a példa is mutatja – kifejezetten modern és esztétikus.

De ennyi bevezetés után inkább beszéljenek ismét a képek!

Előző beton otthon itt:

Kurvajó kis betonbunker