Crocs – az utolsó szög a koporsódba
Többször fellángolt már a vita a kompon ezekről a -finoman fogalmazva is- megosztó lábbelikről. Ízlésről nem vitatkozunk, és nem is szeretném nagyon bántani a tisztelt szerzőtársunkat, de a Crocs klumpákról sok mindent elmond, hogy Adam Sandler is hordja. Lásd a linkelt postot. Sokak számára ez már bőven elég bizonyíték, azonban az igazi fanatikusok nem mondanak le ezekről a gumi szartaposókról semmi pénzért. Van, aki képes még kéket is hordani, az ilyen embert nyilván nem lehet szép szóval meggyőzni.
Az elmúlt napokban azonban olyan tények kerültek napvilágra, ami mellett nem lehet csak úgy elsétálni. Természetanyánk sommás véleményt formált a Crocs klumpákról, és lássuk be, hogy hozzá képest az ember valóban csak egy apró porszem, érdemes odafigyelni a szavára. A történet Floridában -hol máshol- kezdődik, amikor is egy helyi lakos úgy gondolta, hogy tesz egy próbát, és meztelenül csobban egyet a közeli aligátorfarm nílusi krokodiljai között. Hogy miként kerül egy raklapnyi nílusi kroki a floridai aligátorok közé az mondjuk marha jó kérdés, de hát hé.
Home of the free, land of the brave.
Kicsit ferdítettem az előbb, mert emberünk nem volt teljesen pucér, Crocs papucsokban mászott át a kerítésen, hogy eljusson a medencéhez. Útközben közelebbi ismeretségbe került a kerítés tetején lévő szögesdróttal is, de még ez sem állította meg. Ilyent hallva azért el lehet gondolkozni azon, hogy a kerítés vajh azért van-e, hogy megvédje az embereket a vadállatoktól, vagy épp fordítva… Szóval a baromarcú eljutott a krokodilokkal és némi vízzel feltöltött medencéhez, vett egy nagy levegőt, rásandított a Crocs pacskerjaira a lábán, és ugrott. Hogy mi volt ez elképzelés, azt nem tudni.
Lehet, hogy túl sok Süsüt nézett Netflixen, és elhitte, hogy ha a sárkány ellen jó a sárkányfű, akkor a krokik ellen is jó a Crocs papucs. Mindenesetre a csobbanásra felfigyeltek a medence lakói, és a legközelebbi egyed -meglátva azt az istenverte gumi lábbelit- felbőszülve támadásba lendült. Nyilván nevelő célzattal, de alaposan megtépázta a faszi lábát, és lerángatott róla minden nem odavalót, meg még kicsit többet is. Emberünk valószínűleg rájött, hogy mekkorát hibázott, és valahogy kiszabadította magát a feldühödött hüllő állkapcsából, majd fokozott tempóban elhagyta az aligátorfarmot. Ezzel újabb sérüléseket begyűjtve a szögesdróttól természetesen, de ez már fel sem tűnt a megrágcsált lábai mellett.
Hazafelé bandukolva elhaladt mellette egy rendőrjárőr, akinek feltűnt, hogy a fickóval valami nincs rendben. Mondjuk ezt nem volt nehéz megállapítani, valószínűleg én sem néznék ki túl bizalomgerjesztően egy krokodillal való menet után. Szóval azzal a lendülettel bevitték a yardok, és kifaggatták, hogy mi történt. Emberünk előadta, hogy megtámadta egy aligátor, ami félig-meddig igaz is, csak azt hallgatta el szemérmesen, hogy erősen tett azért, hogy ez így legyen. A rendőröknek akkor állt össze a kép, amikor az aligátorfarm munkatársai jelentették, hogy találtak a nílusi krokodilok medencéjében egy véres Crocs lábbelit, az ember hiányzik belőle, és hát ez bizony sok kérdést felvet.
Az igazán szar része a sztorinak csak ezután következik véleményem szerint. Ugyanis nem lehet eltitkolni a tényt, hogy ez bizony előre kitervelt akció volt. Nem az a tipikus “na fogd meg a söröm bazmeg” megmozdulásról van szó, hiszen alaposan megküzdött azért, hogy bejusson a hüllők közé. És nyilván fel lesz téve a tárgyaláson kérdés, hogy “DE MIÉRT!?” Arra pedig nehéz lesz emelt fővel válaszolni, én úgy gondolom. Nemrég járta be a médiát a hír, miszerint egy fazonnak a saját kutyája tépte le a faszát, miután bekente mogyoróvajjal, és felkínálta azt játszásra a kutyusnak, némi ingyen örömforrás reményében. Szegény kutyi teljesen joggal tett véres pontot a próbálkozás végére, ez nem is kérdés. Hogy a floridai esetben mi állt a háttérben, azt egyelőre nem tudni. De lehet, hogy jobb is ez így.
