Családfa(sz)

Vannak emberek, akik megtalálván a régi családi levelezés egy részét, néhány fényképet és egy hevenyészett családfát, szeretnék rendszerbe foglalni a dolgokat. Ezek az emberek (pl. én) persze telítve vannak a tágabb rokonságról és szomszédságról szóló sztorikkal, csak általában sem térben, sem időben nem tudják őket hová kötni, arról nem is beszélve, hogy a ki kinek a kije szál sincs mindig normálisan kibogozva.

  • …amikor az agyonvert orosz katonát nagyapád unokahúgáék elásták az öreg diófa alatt…(Szerintem minden rendes családban volt legalább egy agyonvert szovjet kiskatona, anélkül nem volt élet az élet. )
  • …amikor apai nagyapád bátyja hazajött a tiroli fogságból… (ez még az első háború volt)
  • …amikor anyai nagyanyád testvére hazajött francia fogságból (47 kiló volt a szerencsétlen!)… (ez már a második háború volt)
  • …amikor Marha papa a kihalt faluban éjjel kettőkor picsarészegen, szellődzködés céljából üldögélve a bejárati lépcsőn csak annyit tudott kinyögni a hirtelen az ajtóban felbukkanó Marha mamának (Mit csinálsz te itt, Papa?), hogy nézegeti a járókelőket…
  • …amikor a nyüzüge sógorbácsi két moslékos vödörrel beszakadt a nagyhordóba, amit még az apja rejtett el a fináncok elől a küszöb alá, csak aztán ottfelejtették…
  • …amikor az örökké izgő-mozgó Mária néni rászólt szegény megalszik-a-szájában-a-tej Béluskára: Miért nem mégy arrébb Béluskám? Útban vagy itt! Mert rajta tetszik állni a lábamon…

És ezeket még a végtelenségig lehetne folytatni, de nem teszem, mert rajtam kívül aligha érdekel valakit, viszont a történeteken és a családfa-részleten felbuzdulva körbeautóztam kicsit a rokonságot, hogy elcsípjem apám még életben lévő unokatestvéreit, egészítsék már ki a családfa legalább azon ágait, amikben ők is illetékesek. Mivel apám apja és az ő legidősebb bátyja között csaknem húsz év volt a korkülönbség, ezek az unokatesók bizony már a 90-es éveik elejét tapossák. Ehhez képest fürgék, mint a csík és szellemileg is meglepően frissek. (Az egyiküket úgy kell leimádkozni a traktorról, merthogy gazdálkodik és krosszol keresztbe a földeken.) A begyűjtött információ aztán egy A3-as kockás lapon hányódott a táskámban extra kiegészítő megjegyzésekkel egyetemben, de úgy éreztem, ennél valami biztosabb adatrögzítési módot kell találnom.

A net tele van mindenféle családfa készítő programmal, de egy részük fizetős, más részük csak online működik, a harmadikat nem lehet kinyomtatni, a negyedikkel valami más baj van, úgyhogy végül az Ahnenblattra esett a választás. Ez magyar nyelven is elérhető, teljesen ingyenes gépre letölthető programocska, korlátlan számú emberkét lehet felvinni és tud nyomtatni pdf, jpg meg mit tudom én milyen formátumú posztereket a család különböző szekcióiról.

Nem próbáltam még ki minden funkciót, pl. nem olvastattam be vele file-okat, de állítólag tud csv és GEDCOM formátumot, és a poszterkészítőt is csak a szűk családra méreteztem, de szimpi benne, hogy sokféle adatot meg lehet adni. Nyilván a születés, halálozás helyszíne és időpontja alap, de megadható a házasság időpontja, a foglalkozás, a vallás (itt a keresztelés, keresztszülők), sőt a nemet is kérdezi.

Felvittem Ferenc Jóskát, hogy lássátok, hogy is néz ez ki.

Mondjuk a Bélára simán elfogadja, hogy nő, és ilyenkor csinos rózsaszín keretben jeleníti meg. Ugyanakkor kicsit konzervatív: amikor egy második feleséget is fel akartam vinni és véletlenségből az első asszony házastársának jelöltem, rákérdezett, hogy homoszexuális kapcsolatban élnek-e. Hát nem mindegy?! A konzervativizmusa abból is látszik, hogy a válásokat nem tartja nyilván (ásó-kapa-nagyharang), de ez egyáltalán nem zavaró, kivéve, ha a bigámiát is kifejezetten jelölni szeretnénk valahogy.

Egyébként a GEDCOM szabványt (vagy mi a faszt, te jó ég, mennyire nem értek ezekhez) azaz a Genealogical Data Communication-t a mormon egyház (én csak LSD egyháznak hívom, holott a hivatalos rövidítés LDS – Latter-day Saints, Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza) fejlesztette ki (nem viccelek), akik eredetileg nem vetették meg a többnejűséget. Na, nem mintha ennek bármi köze lenne az Ahnenblatthoz, csak úgy eszembe jutott.

Az Ahnenblatt elég jól kezeli a patchwork családokat: négy házastársat is be lehet állítani (szegény Gábor Zsazsa 9 férje közül csak a kedvenceket lehetne beválogatni) és a gyerekeknél mindig rákérdez, hogy az alapértelmezett szülőktől vannak-e vagy máshonnan. Megjegyzéseket is oda lehet fűzni, úgyhogy van hová felvinni a „megégett”, „részegen vízbe fúlt”, „elvitték az oroszok” sztorikat.

Így néz ki a poszter: valahogy át lehet állítani, hogy a vezetéknevet vegye előre, plusz a második keresztnevet sem írja ki. Azt viszont kis számmal jelöli, hogy a két Erzsébet (Sissiről van szó), ugyanaz.

Az ellenőrző funkciók is klasszul működnek: amikor pl. elbasztam a születési időt vagy száz évvel, rögtön szólt, hogy az én emberem addigra már meghalt, mire megszületett volna. Ha pedig ugyanolyan névvel akarok felvinni valakit, rákérdez, hogy új személyként értelmezze-e, vagy a 30 db Balogh Imrike között az illető egyszer már felkerült a fára. Segít valamennyit, hogy beceneveket is meg lehet adni: az Erzsókok, Zsókák, Erzsikék, Zsikék között aztán valahogy jobban eligazodik az ember. Ilyenkor egyébként rohadt idegesítő, hogy a családban roppant fantáziadúsan az elsőszülöttek az apjuk nevét kapják. Na jó, a lányok nem, azok az anyjukét. Vagy a nagyanyjukét.

A családfa poszternél (azaz mikor meg akarjuk jeleníteni az egészet), többféle verzióból is választhatunk: a klasszikus csak a férfiágat mutatja, de a nagyobb rokonságtáblába már mindenkit bevesz a rendszer. Azt is be lehet állítani, hogy kit akarunk kezdő figurának, és hogy milyen adatokat szeretnénk megjeleníteni. Csak apai ágról jelenleg 167 személy adatait pötyögtem be és hol van még a vége! Napokat lehet vele elvacakolni, mindenkinek jó szórakozást!

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!