Csoda az orosz űrkutatásban
Ezúttal nem robbant fel egy űreszközük.
Mégis használt volna az áldás és a szenteltvíz?
Itt már csak a szenteltvíz segíthet – indították útnak a Szojúzt
Az oroszok nagy tréfamesterek, ha arról van szó, simán megtrollkodják az amerikaiakat.
A felek közötti rivalizálás még a hidegháború idejére vezethető vissza, az oroszok fellőtték a Szputnyikot, ezzel demonstrálva, hogy a rakétáik bármilyen távolságra elérnek, határ a csillagos ég. Az amerikaiak némi lemaradással fellőtték a saját műholdjukat. Az oroszok erre állatkísérletekkel bizonyították, hogy vissza is tudnak hozni élőlényt. Az amerikaiak is utánuk mentek egy csimpánzzal. Az oroszok erre felküldték Gagarint, az amerikai űrhajósok itt már picit dühöngtek, mert a majmos küldetés eredetileg a haditengerészet elit pilótájáé lett volna, így itt is lemaradásba kerültek.
Ezért aztán John F. Kennedy elnök bejelentette, hogy a hatvanas évtized végéig embert küldenek a Holdra. Ezek voltak az Apollo missziók. Kennedy hamar rájött, hogy ez így hülyeség, iszonyat költséges lesz, tehát megkereste Hruscsovot – a szovjet főtitkárt -, hogy inkább rivalizálás helyett osszák meg a költségeket, legyen közös űrbéke projekt. Sajnos az amerikai elnököt lepuffantották, így aztán ebből végül nem is lett semmi.
Az Apollo 11-ről itt olvashattatok korábban:
Ennek a küldetésnek van most az ötvenedik évfordulója, július 20 a leszállás emléknapja. A ravasz oroszok ennek örömére egy olyan bejelentést tettek, amire senki nem számított. Felküldték a saját űrteleszkópjukat. Nem is akármilyet, ismét megelőztek mindenkit.
Ez lesz az első űreszköz, amelyik teleszkópként elhagyja a Föld körüli orbitális pályát és a Naprendszer L2 Lagrange-pontjában fogja feltérképezni a teljes égboltot a röntgen-sugárzás tartományában.
A Lagrange-pont az a hely a bolygóközi térben, ahol a téridő-görbület (ha úgy tetszik, gravitáció) hatásai kiegyenlítik egymást és ezért nincs szükség folyamatos pályakorrekciókra. Ez hatalmas előrelépés akkor, amikor például a Hubble esetében a giroszkópos rendszerek hibája majdnem olyan kritikusra fordult, hogy már lemondtak róla, egy külön űrsikló küldetés kellett a gatyába rázásához. Másfél milliárd dollárért.
És akkor a részletek:
Szombaton, 2019. július 13-án egy Proton-M típusú rakéta első lépésben sikeresen orbitális pályára rakta a Szpektr-RG nevű teleszkópot. Innen fog tovább indulni másfél millió kilométer távolságra az L2 felé. Összehasonlításképp a Föld-Hold távolság 382500 km, tehát elég jól kell célozni négyszeres távolba.
Nagyjából három hónap múlva érhet oda és 2025-re végezhet a teljes Univerzum röntgen térképével.
A Szpektr-RG tervezése még a szovjet érában indult, aztán a rendszer összeomlásakor félresöpörték. 2005-ben indult az újratervezés és mostanra jutottak odáig, hogy el is tudtak indítani egy kisebb, sokkal korszerűbb és ráadásul olcsóbb teleszkópot.
Az ötlet megtetszett a németeknek is, ha már arra járnak az oroszok, miért is ne?
Beszálltak a költségekbe, cserébe a saját berendezéseik is helyet kaptak, úgyhogy mindenki jól járt.
A kecskét is megették és a káposzta is megmaradt.
