Csőmozi #154: Kétségbeesve nyakalom Susant – The hunger
Ezért hord mindenki ankhot. Legalábbis az összes gót.
Neil Gaiman Halál-leánykájától a ’80-as évek megannyi szakadt gótpunkjáig elengedhetetlen kellék az egyiptomi vagy kopt kereszt (olyan, mint a rendes, csak felül hurokban végződik). Hogy a tömegkultúra képzeletébe pontosan hol jutott be, nem tudom, elsőre nekem Tim Bradstreet frenetikus képein tűnt fel a Vampire: The Masquerade asztali rpg (nem rakétavető, hanem szerepjáték) lapjain. Populáris filmes megjelenése alighanem a fenti, szintén divatdiktátor Tony Scott-rendezéstől datálható. (Igen, hallom, a Top Kan, nem érdekel, minimális ízléssel bíró filmbarát számára EZ a főműve, szomorú módon amúgy a Scott rendezőtestvérpárból már csak az idősebb, Ridley él.) Múmiák hanyagoljanak, biztos volt ott is, de egyszer sem láttam, hogy dark dizsiben bárki gyolccsal betekert kiszárított hullának öltözött volna, míg az éjszaka bőrjakós, halálosan sekszi vagy legalábbis annak szánt gyermekeivel kis túlzással Dunát lehetett rekeszteni.
Már a sztárparádé (Catherine Deneuve, David Bowie, Susan Sarandon, sőt kb. 3 másodpercre az akkor még szinte teljesen ismeretlen Willem Dafoe is feltűnik a telefonfülkénél a Susant molesztáló suhancok egyikeként), szóval a sztárparádé is erre predesztinálja az Éhséget, de a szélsőségesen pózer, stilizált kinézet is tesz rá jó pár lapáttal. A nyitány azóta is überelhetetlen, bár olyan kezdő 10 percet, ahol maga Peter Murphy játszik idegbeteg denevért a gót diszkó ketrecében, miközben egy léha vamp (Deneuve) és boytoy párocskája (Bowie) vadászik a dizsi sötétjében, ezzel párhuzamosan pedig kísérleti majmok tépik szét egymást, azóta sem próbált senki. A fölényes éjszakázók nem találkoznak mással, csak brutális végükkel, mármint a halandók – semmiben sem vagyunk jobbak majmoknál, hiába sikongat közbe a Bauhaus frontembere, a vámpírkettős elegáns kéjlakáig nem hallatszik a sikítozása. A gyilkolás eszköze az ankhban rejtegetett kis penge. Ezeknek a vérszívóknak vagy nincs agyaruk, vagy az örök életű Blaylock nagyasszony találják ki milyen származása miatt használják a bökőt ebben a belterjes családban.
A korokon át kitermelt megannyi halott, arra mutogatva, hogy hát mi sorsüldözött, örök élettel megvert, giccses lelkű hősszerelmesek vagyunk, sajnos senkit nem ment fel. A minden értelemben élősködő pár fiatalabb tagja erre akkor döbben rá, amikor az oly rég elrebegett ígérettel szemben mégis öregedni kezd, ijesztő gyorsasággal. A progeria nevű, nagyon ritka genetikai elváltozással megvert szerencsétlen humán gyerekek átlag 13 évig élnek, a szindrómát kutató doktornő – neki vannak a majmai – érdeklődésének tárgya lesz előbb a lebomlását tehetetlenül szemlélő John Blaylock, majd annak megalázó élő-halála és bedobozolása után a magára maradt nagyasszony. Miriam egyetlen csuklás nélkül átnyergel Roberts doktornőre (Sarandon), kivetve rá álmatag, ezzel együtt kissé bamba fhanszia ákcentjét és vámpírikus bűverejét. Mégis a visszataszító ronccsá aszott fedezőgyerekbe szorult több méltóság, ő legalább bocsánatot kér, mielőtt utolsó és hasztalan áldozataként leöli a szomszédból hegedűleckékre átjáró kislányt. A vamp semmiért nem vállalja a felelősséget, csak véres pofájú, vállvonogató hülye pitsaként nyögi a dobozolásból feltámadt, korábbi szex- és érzelmi rabszolgái rohatag arcába, hogy de hát ő szeret mindenkit. Pont mint a Megváltó, a halottakat ez sem hatja meg.
A megjelenés, mint említettem, eszméletlenül elegáns, az új világ New York utcáin és klubjain jön szembe a dekadens, lopott időn élő halottak nagypolgári lakásbelsőivel. A jó ízléssel összerakott képeken ha kell, ha nem (általában azért kell) sávokban esik a fény a mellszobrokra és a szemétből előszedett polaroid fényképekre. A giccshatáron csak egyszer sikerül átesni, akkor viszont messze visszhangzón, a lobogó függönyök közt, nyálzenére lefolytatott leszbiánus vámpírjelenettel, de mivel itt a résztvevők öncsalásának ábrázolása lehetett a cél, ennyi elnézhető, főleg hogy máshol látunk Iggy Pop-számra göriző néger rasztát az alkóvban, David Bowie-t kalapban cigizni és még oly sok minden mást. Eredetiben itt, magyar szinkronnal itt található.
