Csőmozi #84: Adj gázt, életet mentesz – Vámpír négy keréken
A kapitalizmus kísértete járja be a csehszlovák ember véráramát.
A természet nem készített fel a motorizációra.
A cseh film fogalmáról a józan ítéletű mozgóképbarátnak elsőre az ellenszenves proliidill ugorhat be (mi itt se voltunk, kérem, nem is akarunk tudni semmiről, végig itt ültünk, halkan böfögve a lépcső tökömtuggyahányadik fokán már ideális hőfokú, húgylangy sörünkbe), másodikra merészebb irányokból olyan furcsaságok, mint az alapító áldoku-természetfilm, az Olajfalók, Jan Švankmajer bizarr bábfilmes munkássága, vagy a teljesen agyeldobott Várkastély a Kárpátokban – nyomokban Verne regényéből, gőzpunk mielőtt a hipszterei egyáltalán megszülettek. Juraj Herz a látomásos, kicsit digó szellemű műfaji filmet hozta be az ilyesmire kevéssé fogékony komcsi filmgyártásba, többek közt a gót-nőközpontú Morgianát, ’82-ben pedig a felénk is meglehetős ismertségre szert tett Upír z feratut (ne feledjük, az eredeti, 1922-es Nosferatut is csak jogi okokból hívják így, Nemhalottnak Drakula helyett).
Mi lenne, ha az energiaválságra válaszként egy rejtelmes vámpírkonszern vérhajtású autót szabadítana az emberiségre? A különös felvetést (hiszen ki ne vágyna arra, hogy az olcsó autózás kedvéért nem is olyan lassan meghaljon a kocsija oltárán – a dolgot a vámpír-bájgúnárok harapásához hasonló beteges vonzalommal próbálják elkenni), tehát a felvetést következetesen viszi végig a stáb a számunkra egyszerre komikus és otthonos Kórház a város szélén – Nők a pult alatt univerzumban, de ebből ered a komolyan vett horror és gore is. A kórházak boncosztályán vagy a sokadik műszak végén eltűnt nők hulláiról kacarászó komcsi dolgozók ismerősen pitiánerek, az összeesküvés részeként ugyanakkor ijesztők, mint egy udvarias kafkai kivégzőosztag.
Az utolsó pillanatban úgy döntöttem, nem nyittatom ki a családi kriptát.
Marek doktor, az egyszerű mentőorvos (Jiří Menzel, igen, az a Menzel) arcberendezése mellett Cserhalmi György, a másik kisember is kész Clint Eastwood a Dögkeselyűben. Nem akar mást, csak meghódítani a mentőautóban mellette szolgálatot teljesítő sofőrnőjét, a – már személyiségére nézve – tökös Mimát. A szőke leány viszont kiugrott raliversenyzőként a visszatérésről ábrándozik, és sötét utakra tévedt egykori mestere, a tetejébe egy baljóslatú fekete versenykocsi bűvkörébe téved. A címszereplő autó amúgy egy prototípusnak megmaradt Skoda 110 Super Sport, az 1972-es brüsszeli nemzetközi kiállításra szánták, a debütjén kívül csak itt látható.
A nem sokáig romlatlan szőke naiva párdarabja, a sötét hajú Luisa a félelmetes Ferat vállalat tesztpilótájaként lép be. Marek doktor innen kelet-európai mindennapokkal vegyes noir-horror légkörben próbálja meggyőzni a külvilágot a vérszopó autó valóságáról, és megmenteni rajongása tárgyát. Egyidejűleg természetesen mindkét nő hálójában ott lóg, a ciklikusan meghaló Luisát többször hiába keresve a boncolóban. A helyi Van Helsing, illetve némileg Renfield, a még Mareknál is megszállottabb dr. Kaplan régóta követi az ügyet, és klasszikus vámpírfilmekből okítja a populáris kultúrszennyben nem járatos kollégáját. A fényes nappal császkáló ivadékokat viszont tévesen zombinak hívja.
Hogy a bonyolultabb dolgokat megértse, a mesével kell kezdenünk.
Kézenfekvő lenne a gyártási helyre és időre fogni a gonosszal egy az egyben behelyettesíthető dekadens vámpírkapitalistákat (“Japánban is érdeklődnek!”, “Növelni kell a reklámkiadásainkat” és hasonlók), akik vérebeket simogatnak és a tévéképernyőn át szétszuggerálnak bárkit, de itt többről van szó, a modern világ didaktikusan ábrázolt közönyéről, pl. az elsodródott öreg néni halálakor a forgalom közepén. A lélegző, véres szövetet rejtő bőrhorror-kocsi rémálomjelenetére Cronenberg is csettintene, a torlódó események a finálé raliversenyén nyernek nem túl megnyugtató lezárást, de legalább a mi Ferjáncz Attilánk is felbukkan említésként.
https://www.youtube.com/watch?v=qL8YLsdm6DA
