Egy hétfői történet

Kialudt a gázrózsa. Nem először történt mostanában. A reggeli kávéja nélkül tehetetlennek érezte volna magát egész nap. Seprűnyéllel támasztotta ki a kotyogós főző alatti lángot, ahogy régen a nagyanyja mutatta. Szerette a nagyit, bár a Diánás cukorkák után sok mindent odakozmált. A Karancs tűzhelyhez szerelőt kellett volna hívnia, de ismerte régről, a középiskolában legyeskedett körülötte, alig lehetett elhajtani. Ritka holló mainapság a szakember, a mester is csak három hónapra vállal munkát, tíz településen nincs más. Állítólag egy kis kedvességért hajlandó előrébb venni a konvektor tisztítást, bojler szerelést. Csörgött a telefon. Az anyósa volt. Szemére vetette, hogy Lilike már elmúlt hat éves. Miért volt vasárnap olyan neveletlen az asztalnál, hogy nem tudta befogni a cserfes száját? Az asztali áldást is végigzsizsegte. Kipiszkálta a rizibiziből a borsót. Nagylány létére a rántott húst sem ette meg. Negyed óráig tartott az interurbán kislitánia, mire letehette a kagylót. Kinyitotta a konyhaajtót és idegesen rágyújtott. A detonációt még a harmadik utcában is hallották.

Csak egy újabb hétfővel indul a hét.

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
%d bloggers like this: