Erre találták ki a YouTube-ot
Régóta állítom, hogy a YouTube kizárólag azért jöhetett létre, hogy az emberek megoszthassák egymással a fingós videóikat. És igen, ide tartozik az is, hogy meggyújtják a gázt.
Ha már itt tartunk, tulajdonképpen az egész internet a fingra épül, nem is a pornóra. Teljesen mindegy, milyen oldalról van szó, előbb-utóbb előkerül a Lényeg. Quora? Kapásból szembejön az a kérdés, hogy melyik volt a legbüdösebb fing, amit valaha szagoltál – sajnos a válaszadók nem veszik elég komolyan a dolgot, úgyhogy csak sztorizgatnak különböző chilikről meg koleszos élményekről, de a tudásszomj megvan. Akkor is meglesz, ha egyszer számot kell adnom arról, hogy miért szerepel a kereséseim között a „smelliest fart in the world” is, bár ez legfeljebb azokat lepheti meg, akik csak most kezdtek el utánam kémkedni vagy valami hasonló. További kérdések a Quoráról: miért van olyan szaga a fingomnak, mint az égett guminak; miért NINCS szaga a fingomnak; milyen a macskafing; mitől forró a fing. Ez utóbbit meg akartam nézni, de a Google megkérdezte tőlem, hogy elmúltam-e 13 éves, úgyhogy inkább hagytam a picsába.
Aztán itt a gyakorikérdések: Miért büdös, lányok, el tudjátok-e képzelni az életeteket egy olyan férfi mellett, aki gyakran fingik, lehet-e cigiszagú a fingom, illetve a legmeglepőbb az a kérdés, hogy ha gyorsan beszívjuk a fingunkat, akkor tényleg nem érzi-e meg a mellettünk ülők.
A népet annyira lenyűgözi a fing (és joggal), hogy számtalan meglepő lista szerepel a neten különböző adatokkal, ezek közül a legfontosabb az, hogy egy átlagos felnőtt – igen, a nők is – naponta átlagosan tizennégy alkalommal fingik, legfeljebb nem tud róla (ezzel egyébként fel lehetne fújni egy közepes méretű lufit, ez körülbelül fél liter gázt jelent). Elalszol, és indul a tűzijáték, szóval ha nem szoktál nagyközönség előtt fingani, gratulálok: épp most vagy túl életed sokadik éji zenéjén. Van, aki átlagon felüli számban ereget, ennek különféle okai lehetnek az emésztési rendellenességtől az idegességen át egészen addig, hogy valaki túl sok levegőt nyel, nekik találták ki azokat a tablettákat, amelyektől a puki rózsaillatúvá változik. Nem túl férfias ugyan egy alapos sógorosrotty után a mindent elöntő virágillat, de első randira nem is tudnék jobbat elképzelni megtörni a jeget. Ehhez lazán kapcsolódva: a fing azért tud hangot adni, mert az ember seggluka egyfajta membránként funkcionál, ennek a rezgése adja ki a hangot. Képzeljetek el egy hangszórót úgy, hogy a mélynyomó helyén Feri, a száznegyven kilós kőműves segge található, a csipogónál meg mondjuk egy macska, és úgy nagyjából meg is van, hogy hogy működik a dolog, kivéve persze, hogy itt középen távozik a levegő, és némi metán meg miegyéb is.
A perisztaltikának köszönhetően a fing lefelé, a seggluk irányába mozog, ezért sem lehet fingot böfögni, az a puki, amelyik visszafordul, valójában csak kéreti magát, és előbb vagy utóbb, amikor nem vagyunk résen, kicsusszan (Salvador Dalí, az univerzális zseni vészesebb esetben ezt nevezi kőművesrottynak, itt utalnék vissza Fiktív Ferire, a mélynyomónkra). Ugyan néha fontosnak tűnik visszatartani a pút, de Claudius császár szerint, aki pedig császár, ez helytelen, így elrendelte Rómában a nyílt színen történő fingást, úgyhogy lehet, hogy nem kell feltétlenül az Operában nekiállni durrogtatni, de ha mégis, hivatkozhatunk a klasszikus műveltségünkre. Rost fogyasztása után gyakoribb termésre számíthatunk, de a rost egyébként is jót tesz az embernek.
A fing szagát a különböző baktériumok által termelt gázok adják, ezen durvíthatunk bizonyos élelmiszerek fogyasztásával, általában igaz az, hogy a húsok és a hüvelyesek bedurvítják a dolgot, a szója szintén veszélyes cucc, ezért is tudnak akkorákat fingani a kutyák, a tápban ugyanis általában akad szója is. Ők nem bánják, sőt, imádják a fing szagát, azért is dugják az orrukat a seggedbe, mert reménykednek valami bónuszban. A macskák is finganak, állítólag elég büdöseket, de a kutya feltűnőbb, mert meglepve hátra is néz és örül neki, a macska meg sunyi, és csak csendben ereget. Állítólag a teknős- és kígyófing a legbüdösebb, és bár volt teknősünk, és hallottam is rotyogva szarni, ezt nem tudom megerősíteni.
És a végére hagytam a két legfontosabbat: az előbb idézett forrás felteszi a kérdést, hogy vajon lehet-e büdösebbeket fingani, ha egy telefingott szoba levegőjét szívjuk. A jó hír az, hogy nem, a rossz meg az, hogy ha mégis erre vágynánk, fingot kell ennünk. Nem mondom, még mindig jobb programnak tűnik, mint egy hosszú hétvége Tatabányán, de zavarban lennék, hogy vajon ehhez kanállal vagy villával kell vajon hozzálátni, mindenesetre valami száraz, gyümölcsös bort vagy erősen komlózott India Pale Ale sört ajánlanék hozzá.
És a valódi hírérték: a fingot igenis meg lehet gyújtani (hallod, Tamás?!). Íme, a bizonyíték és a tudományos háttér: a hidrogén-szulfid és a metán is gyúlékonyak, és mindegyik megtalálható még a legszerényebb kis pukiban is. A hidrogénből akad bennük a legtöbb, ennek köszönhető, hogy a legtöbb meggyújtott fing sárgás-narancsos színben ég, ha viszont több metánt sikerült belepakolni, a meggyújtott puki lángja kékes színűvé válik. Nem árt azonban az óvatosság: mint ahogy a korábban idézett Rosta Erzsébet is figyelmeztet,
a bélgáz meggyújtása veszélyes játék!
A balesetek elkerülése érdekében a ThoughtCo egy ötpontos listát is közreadott, ezek szerint fingot csak felöltözve gyújtsunk meg, lehetőleg valami kandallógyufával vagy gázbegyújtóval, és a kíváncsi nézőközönség se húzódjon túl közel az ember seggéhez, mert megpörkölődhetnek (eleve elég hülye ötletnek tűnik egy ilyen buli, de hát mindenkinek lelke rajta). A műszálas ruha könnyen lángra kap, úgyhogy farmerben kell fingóversenyt rendezni, de vigyázat: nem tanácsos inni a mutatvány előtt, ugyanis könnyen baleset lehet a vége. Mi szóltunk.
https://www.youtube.com/watch?v=0ye85kIyoTU
