Gulisio Tímea: Emésztőrendszer-váltás
Egy jó iskolából nem kerülsz ki úgy, ahogy bementél. Egy nívós oktatási intézmény megőrzi és kis adagokban adja tovább az értékeket.
A Baroni Béla Konzervatóriumba nem egyszerű bekerülni, és kikerülni még nehezebb. A diákok a saját lábukon mennek be, és áruszállító kocsikon, szabvány fémdobozokban jönnek ki. Barónisnak lenni minőség és rang.
Értékálló tudást adunk – hirdeti a szakközép. És valóban: ételre mindig szükség van, a tartósítószeres, légmentesen lezárt konzervek túlélhetik a harmadik világháborút. Egy hátránya, hogy a fúvósok nem kapnak levegőt. A Hattyúk tavának drámaiságát a csülkös pacalpörköltbe ragadt táncosok fokozzák. A színészek smink gyanánt bekenhetik az arcukat sertés májkrémmel. A vonósok bélhúrokon játszanak. Ne panaszkodjanak. Régen se volt más. Őrizzük a hagyományokat!
A Konzervatórium félreteszi a jövőnek a jelen tehetségeit. Mert mi lesz, ha kihalnak? Mentsük meg a talentumot! – ezzel etetik a népet. Pedig valójában félre akarják őket állítani a magasabb szinteken kijelölt akadémisták útjából. A tehetség veszélyes. Meg nem alkuvó, szeszélyes, szívós, erős. Mint egy katona. Csak egy hibája van: kizárólag a saját parancsát teljesíti. Próbálkoztak átneveléssel, programozással, mindhiába. Adtak az országnak pár magamutogató, zászlót lengető, ám csak-csak a saját nótáját ismételgető zombit.
Nem maradt más hátra, a végső megoldáshoz kellett folyamodni. Először a Kossuth-díj átadókon hőzöngő ghostművészeket zárták koncertrációs táborba. Majd kiállító-és hangversenytermekben vadásztak rájuk. Hagymás sültvérdíjat tűztek ki a fejükre. Húsukat a külföldi turistákra specializálódott éttermekben szolgálták fel. Így nem érthették a rántott karaj segélykiáltásait. A Himnuszt azért sokan ismerik, és a cigánypecsenyével együtt nótázták, hogy „Isten áldd meg a magyart, jó kedvvel, bő lével…”. A dolog híre rohamosan terjedt, hamarosan minden „magyaros” étekhez elvárták a „zenélő dobozt”. Külön szertartást is rittyentettek hozzá. Köszöntő, hálaima, a konzerv ünnepélyes felnyitása.
Így ment ez időtlen időkig, mígnem egy névtelen hős megheckelte a konzervgyárat. Az éj leple alatt minden doboz tartalmát kicserélte egy-egy államilag támogatott álművészre.
– Na ezt hallgassátok!
Szólt a nóta hamisan, csöpögött a giccs a vendégek poharába. Hánytak éjjel, hánytak nappal. Az okádóverseny népszerűsége fellendítette a turizmust. A turizmus más alapokra helyezte az ország gazdaságát és defektette az új rendszer epeköveit. Így történt, hogy a gusztus HÁNYadikán a 22. század nemzeti hősét I. Pisoár királlyá koronázták.
