Hasznos holmik
Ezek a viktoriánusok nem aprózták el, ha hülye találmányokról volt szó.
Veled is előfordult már, hogy szeretted volna, ha vágni lehet a dohányfüstöt a lakásodban, üzletedben vagy vendéglődben, de képtelen lettél volna annyit dohányozni, hogy elérd ezt az eredményt? A jelek szerint a viktoriánus korban ez egy létező igény volt – végül is nem lehet ugyanolyan jóízűen (és bajuszod épségére ügyelve) meginni egy csésze teát, ha nem gomolyog körülötted sűrű füst. Meg eleve: a klub nem is ér semmit a pipafüst illata nélkül. De mi a helyzet akkor, ha az ember nem dohányzik? Egyszerű: vesz egy dohányzógépet, amelyik szivarozik helyette.
A viktoriánus zsenialitás egy másik jó példája az indokolatlanul rövid, ám síneken közlekedő híd. Ehhez kell építeni egy akkora hidat, mint mondjuk egy komp, hozzá baromi hosszú lábakat és egy sínpályát, aztán már csak át kell tolni a túlpartra. Vagy húzni. Valamilyen oknál fogva ez a találmány nem terjedt el széles körben, ami azért kár, mert szívesen kipróbáltam volna, úgy általában a kompok minden válfaját meglehetősen kedvelem.
A szférikus velocipéd egy újabb kiváló, majdhogynem hiánypótló szerkezet, kicsit hasonlít Mr. Garrison biciklipótló közlekedőeszközére, csak itt nem kell botkormányt dugnia az embernek a seggébe a használatához – az nem lenne illendő. Az átlátszó gömb semmivel nem könnyíti meg a felhasználó közlekedését, cserébe viszont hülyén néz ki – ez tulajdonképpen egy buborék, ki tudja, milyen anyagból, amiben nagyon kényelmetlen lehet sétálni, de van hozzá két kar is, hogy azért legyen mibe kapaszkodni. Amennyire fölösleges, annyira kéne otthonra is.
