Hogyan képes nyereséget termelni a McDonalds?

Elgondolkoztatok már azon, hogy mégis hogy a faszba lehet rentábilisan árulni háromszáz forintért egy hamburgert?

Jó igen, jön a válasz, hogy patkányhús van benne, meg műhányás, meg mittudomén, de a helyzet azért nem ilyen egyszerű. Mi nem adtunk hírt róla, mert leszarjuk a briteket, hisz mindegyik minimum félbolond, de leginkább egészen bolond és egy szigeten élnek és furcsa szokásaik vannak, de ugye be kellett zárni egy csomó KFC-t a brit csirkehiány miatt, számszerint 900-at.

A londoni rendőrség hívásokat kapott és közleményt kellett kiadni, hogy ne baszogassák már őket a KFC miatt.

Ez milyen. Az éhes vásárlók komolyan gondolják a gyorskaja utáni sóvárgást, ezért biztosan tetszeni fog a döglődő McDonalds és Burger King legújabb húzása. Azt találták ki ugyanis, hogy még nyomottabb áron adják a kaját: helyi viszonyok között egészen röhejes áron, olcsóbban mint egy vekni kenyér, vagy mint egy doboz narancslé. Ami mondjuk elgondolkoztató, mert egy párszázas menü esetén tulajdonképpen itthon is igaz.

Az 1,2,3 dolláros menüről a Credit Suisse is megemlékezett egy pénzügyi jelentésben, a Wendy’s rá is pörgött, aztán a Taco Bell is és elkezdtek egészen vicces árakon gyorskaját adni. A McDonalds forgalma az utóbbi tíz évben majdnem tizenöt százalékot esett, szóval van miért aggódni.

Rendben, de mi a stratégia emögött?

Hogy kurva sokat vegyünk belőle világszinten. Azzal, hogy pörgetik a fogyasztást a dömpingárral, lehetővé teszik, hogy vizsonylag röhejes profit mellett is nyereséget termeljenek. A legfontosabb mégis az upselling: ha bemész akciós sajtburgert enni, tutira akarsz majd üdítőt, vagy shaket, vagy valami hasonló szart, amit viszont durva mardzzsal sóznak rád. A Burger King ezzel odáig ment 2009-ben, hogy a franchize ownerek pereskedtek ellene, mert képtelenség volt kihozni az egydolláros dupla sajtbureszt 1.10 dollár alatt. A bíróság elzavarta őket a picsába, mondván hogy szar lehet, de ez ilyen.

A párszázas ajánlatok nagyon nagy szopatások a franchize éttermeknek, mert a röhejes munkabérek mellett is igencsak nehéz kihozni pluszba a mérleget. Ráadásul a felvilágosultabb millenialok már nem igazán élvezik, hogy finomított szénhidrátokat esznek zsírral, ezért a krumpli és a hamburgerzsömi elég rendesen tiltólistán van azoknál, akik nem szeretnének olyan dagadtak lenni, mint a mostani negyvenes amcsik.

Ezért is vergődnek a teljes kiőrlésű zsemlékkel a KFC-ben és a hasonló ajánlatokkal, de ugye elképesztően nehéz lemosni a hízlaló műkaja stigmát, ha minden menühöz egy teljes napi kalóriabevitelnek megfelelő olajos sültkrumplit lapátolnak oda az embernek, ezt meg a mai fiatalok már nem annyira csipázzák.

A jelen állás szerint, ha a gyorséttermik cégek öt százalékkal csökkentik az áraikat, tíz százalékos forgalomnövekedés várható.

Persze bizonyos szint alá már lehetetlen menni, mert a rugalmas kereslet miatt előbb utóbb csúnyán kibasznak az iparággal és egy idő után már nem lesz hova lemenni. Amerikában egyébként nagy a mozgástér, mert míg nálunk jellemzően büszkén hirdetik a hazai hús és alapanyagok használatát, amerikában ez egy kicsit tágabban értelmezett dolog, ezért igazán tömegtermelésre szánt alapanyagokkal lehet még lefelé tolni az árakat.

A Wendy’s azt nyilatkozta, hogy az átlag fogyasztójuk öt dollárt akar elkölteni kajára, ezért az egy dollárral kevesebbe kerülő akció bevonzza a népet. Többek szerint ez hosszú távon csak arra lesz elég, hogy a meglévő ügyfélkört megtartsák, sőt, még arra sem, ha nem változtatnak a kínálaton.

A Nestlé egy nyilatkozatában kifejtette, hogy az ő kutatásaik alapján az olyan gyorsétteremláncok fognak dinamikusan fejlődni, mint a Sweetgreen és a Fresh, amik a friss és organikus kajára specializálódtak, míg a “tradícionális” gyorséttermek egyre inkább a szegényeket fogják kiszolgálni a szükségszerűen egyre rosszabb minőségű étellel.

Akárhogy is, én hazafelé szerintem bedobok egy sajtbureszt, mert egyelőre nincs Sweetgreen az M1 mellett.