Hogyan telepítsünk és gondozzunk vadvirágos rétet

Őszintén? Fogalmam sincs. De mivel szerzőtársunk a természetes vadvirágos gyepek mellett emelt szót, és anyám kertjébe is gondoltam már hasonlót, összeszedtem nektek (és magamnak is), mit kellene tenni, hogy olyan mezőnk legyen, ami (talán) otthonra is kéne. De előtte egy fontos megjegyzés.

A vadvirágos rét nem keletkezik csak úgy magától, ha otthagyjuk a füvet a fenébe’. Vagy igen ritkán. És ha már létrejött, fenn is kell tartani.

Kicsit talán más a romlási folyamat a ház körül, a panelok között vagy az erdőszélen, de az elvadulást jól meg lehet figyelni magára hagyott kertekben, erdőkben futó távvezetékek alatti nyiladékokon vagy elhanyagolt temetőkben, kaszálókon. Nem biztos, hogy pont az és úgy nő majd, ahogy elképzeltük.

Mert mit is szeretnénk? Nyilván a Kew Gardenst tavaszi kiadásban (mert Tarkovszkíj Zónája már túl vad lenne): nyárfapohókok ügetnek sután évődve az örökké zölden hullámzó, bájos virágokkal teliszórt gyepen, ami véletlenül sem ér hónaljig, a tetején szárazon zörgő gizgazokkal és tüskés szarokkal,  egyáltalán nincs tele meztelen csigákkal vagy egyéb undormánnyal, és a hajnali idill friss párájában a kert fölött néha elszáll egy vakond.

A természetközeli gyepek telepíthetőségével – vagy ahol ilyen kialakult, a megóvásával – egy sor tanulmány foglalkozik. Itt van pl. egy klassz gyepkötet 2015-ből, ami nagyon megtetszett és egy értekezés 2009-ből, amit még nem volt időm végigbogarászni.

Picit elhanyagolva

Ha a gyepet magára hagyják, akkor szépen nőni kezd, ami jó. Aztán mindenféle dudvák, tarackok jelennek meg benne (gyomosodik), amik elkezdik kiszorítani a vadvirágokat (ha voltak egyáltalán, mert nem minden gyep vadvirágos). Megtelepedhetnek gyorsan terjedő özönnövények, pl. kanadai aranyvessző vagy selyemkóró, ezek ráadásul olyan anyagokat termelnek, amivel gátolnak más növényeket. Plusz a rét elkezd cserjésedni, majd jönnek az invazív fafajok, és ha nem figyelünk, a szép gyepünkből pillanatok alatt egy kurva nagy susnyás lesz, 100 év múlva pedig (klimatikus és talajviszonyoktól függően) egy ócska kis erdő. Ez is lehet szép a maga módján, csak nem biztos, hogy ilyet akarunk. Vegyük tehát tudomásul, hogy ifjú vámpírként is vannak gyepgondozási kötelességeink.

Özönnövények: balra kanadai aranyvessző, az állatok sem eszik, pollenje allergén, jobbra selyemkóró (vaddohány), gyakorlatilag kiirthatatlan

A vadvirágos rétet, hogy vadvirágos is maradjon, gondozni kell, csak másképp.

De hogyan kéne nekiállni? Mit javasolnak a hozzáértők (aki nem én vagyok) egy kiskertbe?

Tavasszal kezdhetünk: március-április az ideális. Először is szedjük fel a felső réteget, magyarán tüntessük el a mostani gyepet. Aztán ásóval, vasvillával fel kell lazítani a talajt, közben kiszedegetjük a tarackokat, gyomokat (mert ezek fognak a leggyorsabban visszanőni). Oké, ez eddig talán menni fog.

Kell szerezni vadvirág magkeveréket, amit fűmaggal érdemes elegyíteni. Megnéztem, lehet ebből többfélét is kapni: van natúr egynyári vadvirágos, van évelőket tartalmazó, sőt olyanról is írtak, ami illatos virágokból áll vagy gyógyfüvekkel kevert. Az egynyári vadvirágosból, amiben élénk színű, nagyvirágú fajták vannak, különböző méretek kaphatók (pl. 30 centis, vagy 70-100), viszont évente újra kell vetni. Az évelők inkább kisebb virágúak. Egyes magkeverékek eleve fűmaggal kevertek (a fű – vagy az, amit mi fűnek hívunk – kb. 80%-ot ad), illetve egynyárit és évelőt is tartalmaznak. Mivel a füvek lassabban nőnek, először sokkal virágosabb lesz a rétünk, aztán ahogy azok megerősödnek, a virágok kezdenek majd visszaszorulni. Még az évelők esetén is azt írták valahol, érdemes 5 évente újra vetni.

A vadvirágok a tápanyagban szegényebb földet kedvelik, tehát ha eddig műtrágyáztatok, azonnal hagyjátok abba. Az első időszakban biztos, hogy naponta kell öntözni, különben ki se kelnek. Sőt, a gyomlálást is írják, csak azt nem, hogy különböztetem meg egymástól a gyomot és a többi zöldet. Egyáltalán mi számít itt gyomnak?!

A heti nyírást el lehet felejteni, az évi két kaszálás a célravezető. Vagy a legeltetés. De én láttam már birkákat kertben és finnyázós dögök: a felét egyszerűen kihagyják, viszont összeszarják, plusz a gyümölcsfákat is tönkreteszik. Arról nem is beszélve, hogy nem minden gyep bírja a taposást: más való legeltetésre és más kaszálásra.

Na, a kaszálással biztosan akadnak majd gondok. Hagyományos kaszával csak egyszer próbáltam, simán beletört a pengém. Arról megoszlanak a vélemények, hogy milyen magasságra érdemes hagyni az első vágást: olvastam 10 és 20 cm-es verziót is. Tavasszal – ha főleg nyáron nyíló virágokat vetettünk (remélem, ez rá van írva a dobozra) – egyszer biztosan lehet kaszálni (kb. 6 héttel a vetés után), de nyár elejétől már békén kell hagyni, különben fuccs a romantikázós gyepünknek. Ősszel jöhet a következő kaszálás, egyesek szerint az első fagyok után. A füvet pedig össze kell gyűjteni, az ilyen vágott mennyiség már nem tesz jót a rétnek. Gyepszellőztetni viszont egyenesen tilos.

Az első képen még picike, a másodikon már 5 hetes a fű közepébe vetett virágos rét, benne az út alig látszik

Hogy pontosan hogyan néznek ki évek múltán (tényleg kikopik-e belőlük a virág, átveszik a helyét a különböző méretű füvek), vagy milyen képet mutatnak ősszel (mennyire lesz elszáradva, összekócolódva a teteje), illetve mennyire bírják a taposást (egyes vélemények szerint a virágok nem, csak a fű, tehát utat kell bele vágni, ha gyakran járunk keresztül), arról alig találtam valamit.

Itt egy nagyon praktikus oldal a telepítésről lépésről lépésre.

Most már hazai városokban is kezd elterjedni ez a koncepció, de nem egész parkokat, inkább út menti ágyásokat, körforgalmakat telepítenek be vele (pl. Szeged).

A füvet nálunk biztosan nem váltja ki, de egy ágyást talán beáldozunk: a kerítés mellett kuszálódhatnak és sokasodhatnak füvek és virágok, ahogy akarnak. Most pedig legyen tánc!

(A nagyképen egy Szalafő melletti rét az Őrségben, mikor még nem krumplival fotóztam.)

HOLDKOMP