Legénykonyha – a rettenetes sárgaborsó
Sokak fejében megmaradt a betonfőzelék, azzal így sikerült elrontani egyszer és mindenkorra a sárgaborsó iránti vonzalmat.
Ami egy teljesen hibás megközelítés. Ugyanis jó.
A sárgaborsó a hüvelyesek között a legolcsóbb kapható. Nekem ne magyarázza senki, hogy a szárazbab vagy a lencse másfél-kétszeres árban többet ad.
Egyáltalán nem. Felejtsük is el.
Amikor nekiállunk legényesen elkészíteni a sárgaborsót, tulajdonképpen semmit nem kell vele csinálni. Be kell áztatni pár órára, felveszi a vizet és onnantól egész gyorsan főzhető.
Főzhető? Mi kell hozzá?
Egy fél fej hagyma, két gerezd fokhagyma, színes bors, babérlevél és mustármag. Ki hogyan szereti.
Esetleg némi vastagkolbász kockázva. Már csak a színe miatt.
Nem kell óckodni, jó lesz az.
Senki NE rántsa be. Önmagát sűríti, az édes-nemes paprikát is az elején érdemes hozzáadni, annak aki szereti.
Itt egy pikcsör, posírozott tojással, Himalája sóval, hogy azért a sárgaborsó kockát is fel lehet adni. Nem egy nagy kunszt.
A paprikaszár és magház csak dekor a rettenetes betonkockához, nem kell megenni. A gasztroműsorokhoz szokott pojácák kedvéért került csak oda. Nem mentegetőzök, minden ilyen hülyeség egy-egy vidám pillanat.
Apa így főz.
