Legmélyebb bugyrok #3 – Svájci vagy japán? Igen.
Még mielőtt komolyabban ráfordulnánk a cuccbuzulás reménytelenül mély bugyraira, érdemes előre tisztázni egy fontos kérdést:
Soha, ismétlem soha ne vegyetek drága órát, csak mert egy jól marketingelt márkanév van ráírva.
A lányos órás posztban ezt már leírtam, 10x-es áron kapod ugyanazt a beltartalmat ha kicsit nem figyelsz.
De akkor járjunk utána ennek Swiss made vs Made in Japan dolognak is?
Itt is azért előzetesen számos eldöntendő kérdés akad:
- Automata vagy kvarc?
- Öltönyös, búvár, pilóta stílus vagy valami egészen más?
- Kis vagy nagy komplikációkkal*, vagy csak sima két, esetleg három mutatós?
*A hasznos és haszontalan komplikációkról lesz külön poszt.
Ugye, hogy máris be lettetek húzva a tökeletes értelmetlenségek melegágyába?
De térjünk a lényegre: karórát nem azért hordunk, hogy mutassa az időt. Az idő körülvesz, mindenhol ott van. Köztéri órákon, a telefonodon, a számítógép képernyő sarkában, a tabletgép záróképernyőjén, szóval tényleg teljesen felesleges a karóra. Ugyanakkor kiváló kiegészítője lehet minden rendes sznob ruhatárának. Egy jó karóra öltöztet.
A svájci/japán/orosz karóra kérdés innentől nem is kérdés, hiszen a válasz egyszerű: vegyél olyan órát, ami tetszik és ha sznobsági faktorra vágysz, kérdezz nyugodtan.
Ha viszont inkább a szerkezetekre, pontosságra, komplikációkra, óraszíjakra vagy kíváncsi, akkor kövesd a vasárnapi bugyros sorozatot és lesznek érdekességek.
Annyit még érdemes lehet tudni, hogy a japán órák világa elég szórakoztató, három jellemzően azért korrekt árképzésű gyártó uralja a piacot: a Seiko, a Citizen és az Orient. Nagyjából ebben a minőségi sorrendben.
A svájciak sokkal inkább marketing árazásúak, nem ritkán menthetetlen sznob faktorral. De ki lehet fogni pazar darabokat, jóformán alkatrészáron. Ami persze szintén nem olcsó.
Erről is lesz szó, hogy hogyan NE vegyünk órát.
