Legnagyobb haditechnikai tévedések – világhír

A magyar királyi haditengerészet egy napon világhírű lett.

1906-ban egy új hajó jelent meg, az HMS (édzsemesz) Dreadnaught és ezzel egy önálló hajóosztály is létrejött. A dreadnaght-ok minden addiginál gyorsabb és nagyobb ágyúkkal rendelkező hajók voltak, a brit haditengerészet büszkeségei.

Valamikor 1915 környékén viszont kiderült, hogy megváltozott a világ. A tengeri hadviselés a vízfelszín alá és a levegőbe került át, a hatalmas csatahajók ágyúi nem voltak alkalmasak semmire. A semmit úgy kell érteni, hogy nem lehetett tényleg semmire használni, Churchill szégyenletes vereséget szenvedett az admiralitás első lordjaként, 150 ezer halott és 100 ezer sebesült volt az ára annak a tévedésnek, amivel nekimentek a Dardanelláknak. A hatalmas csatahajókat a német tengeralattjárók tizedelték, az ágyúikat sem olyan szögbe nem lehetett állítani, hogy a vízről érkező támadásokat kilőjék, sem pedig a szárazföldi csapatok támogatására nem voltak képesek. A mély merülésű csatahajók helyett az apró, 2 méteres merülésű monitor osztályú hajókra kellett bízni mindent, meg is lett az eredmény.

Persze történt ezzel párhuzamosan egy-s-más, 1864-ben egy olasz kitalálta, hogy a vízvonal alatti támadással akármekkora hajót el lehet süllyeszteni. Nem volt mérnök, nem értett hozzá, de egy angollal összefogva megalkották az első torpedót. Aztán volt egy másik angol, az meg 30 csomós sebességre képes gőzcsónakokat készített brit arisztokratáknak 8-10 fős csoportoknak jaszkarizni a Temzén.

A norvég haditengerészet abban az időben elég csóré volt, de az jutott eszükbe, hogy ha a gyors csónakokra torpedóvetőket szerelnek, akkor tényleg aprópénzért apríthatják az ellenséges hajókat.

Az ötletet tett követte, megszületett a torpedónaszád 1874-ben.

A szálak Fiume kikötőjében futottak össze, miután kiderült, hogy a dreadnaught alkalmatlan és sebezhető, ki rendelt egyet? Ki nem találjátok: a Magyar királyság.

Egy olasz torpedónaszád 1918 egy kellemes napján átsettenkedett a Monarchia hadihajóinak védőgyűrűjén, kilőtte a torpedóit az SMS Szent István dreadnaught-ra és az a jobb oldalára fordulva menthetetlenül elsüllyedt, még mielőtt egyáltalán el is indulhatott volna első küldetésére.

Ez volt az első olyan torpedótalálat a Földközi térségben, amiről mozgókép készült, ugyanis a Szent István testvérhajója végig filmezte az egészet.

Megpróbálták menteni a menthetetlent, az ágyúkat átforgatták a másik oldalra, a legénységet kivezényelték a hajó bal oldalára. Elég sanszos volt a siker, a címlapfotón is látható.

Történelmet írtunk.

Bluggy.

  • taro

    nem elsüllyedt, csak így parkol

    • Magister Ludi

      alukál

  • orizatriznyák

    Jól jött volna akkoriban egy Búvár Kund.

  • egyedi

    ők is úgy gondolták, hogy: “kéne egy otthonra is”….. :)))

    • vau

      Tuti nem kínából importálták, akkor sikeres lett volna a dolog.

      • egyedi

        akkor több lett volna, nem csak egy.

  • Pé7er

    Azt amúgy tudjátok, hogy a torpedót mi hajtja és irányítja? Nem triviális, pedig ettől függ a hatótávolsága.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Torpedo#Energy_sources
    Még érdekesebb ez a vizi aknáknál.

  • ✪☼­­

    Ki nem találnátok milyen napon történt mindez…

    • Ziles Gizi

      A cikk szerint kellemesen.

      • ✪☼­­

        Na ja.

  • vau

    Emlékszem, talán az első redalertben volt olyan, hogy felsorakoztak a hadihajók és küldték a bázist a partról, te meg ha legyártottál egy tengeralattjárót, akkor be tudtad darálni az összeset.

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Az a vicces, hogy a torpedónaszád gyártásban jeleskedő Temze-parti üzem rövidesen legyártotta a torpedónaszád-elhárító rombolót, ennek az osztálynak az elnevezése rövidült később egyszerűen rombolóra és vadászták elég szépen a német tengeralattjárókat.