Magyar kutatók feltalálták a napelemes… járdát!

A címlapfotót nézve a klasszikusan üdítő szürke térköves parkolóval talán nem is kellett volna írnom, hogy magyar.

A 720Wp teljesítményű panel az elektromos autókat tölthetné, aztán ha mégse lennének ilyenek a parkolóban, akkor visszatáplálna a hálózatra vagy az épület hasznosítaná.

Eddig elég jól hangzik, nem? Megmutattuk a világnak, hogyan is kell ezt csinálni.

De akkor mégis miért ez a vitriolba mártott digitális pennával írt pár sor?

A villamos energiát termelő napelem panelek optimális, magas hatásfokú működéséhez számtalan dolog szükséges, ezek közül néhány:

  1. Megfelelő, részleges takarástól is mentes benapozottság
  2. Megfelelő tájolás
  3. Évszaknak megfelelő dőlésszög

Vegyük sorra?

  1. Egy járda mire is való? Sáros, mocskos cipőkben mászkálnak rajta emberek.  Ettől nem lesz koszos a napelem? Össze is karcolják, akár töredékére rontva a fényhasznosítást. Ráesik a hó. Innentől a takarásmentesség nem biztosítható. Ami azért érdekes, mert a cellák és a cellákból kialakított soros-párhuzamos kapcsolású panelek egyetlen cellájának takarása vagy szennyeződése is drasztikusan csökkentheti a teljes panel hatásfokát. Az ok, hogy a napelem jellemzően félvezető (a szerves napelemek egyelőre nagyon kísérletinek tekinthetők), egyetlen árnyékolt cella ellenállása is jelentősen megnőhet, onnantól nem termel, hanem terhelésként viselkedik, sőt a rajta átfolyó áramot a sönt dióda ellenére is leginkább hővé alakítja.
  2. Heliosztát (motoros napkövető mechanika, mint a napraforgó) nélkül Magyarországon az ideális napelem tájolás dél felé mutat (pluszmínusz kb. 15 fok). A járdák többsége márpedig nem fogja követni a napocskát, az hétszentség, de hogy nem minden járda épült észak-déli irányba, az is szinte biztos.
  3. A Föld 23 fok körüli tengelydőlése biztosítja az évszakok változatosságát, egyúttal azt is, hogy a napfény évszaktól és napszaktól függően más szögben éri a földfelszínt. Magyarországon 20 és 60 fok között szokás a napelemek dőlését beállítani, amennyiben fix, azaz a dőlés nem állítható, akkor energiatermelés szempontjából az éves maximumot úgy lehet kinyerni ha a nyári időszakhoz igazítják, azaz inkább 30-45 fok.

Épp azon gondolkozom, hogy mi lesz a következő magyar fotovoltaikus lelemény? Közel 30 fokos dőlésű, déli tájolású sátortetőre fognak napelem táblákat szerelni, ahol senki nem mászkál rajtuk? És a hó is magától lecsúszik olvadáskor?

Nemá, ez valami nagyon új.

A másik lehetőség beltérbe rakni a napelemeket, akkor már csak zsákkal kell behordani a napfényt.

%d bloggers like this: