Megfejtették a kobra génállományát

Két éves munka eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport közzétette a Nature Genetics szaklapban az indiai kobra kromoszómatérképét.

Ennek azért lehet különös jelentősége, mert mostanáig egy egészen régimódi, tizenkilencedik századi módszerrel lehetett előállítani ellenmérget.

1891-ben egy francia orvos kutatóállomást nyitott Szaigonban (jelenleg Ho-Si-Min város), hogy különböző fertőző betegségekre dolgozzon ki vakcinákat.

Amikor megjelentek a szomszédainál a kobrák, a marásaikkal izomsorvadást, érelzáródást, idegbénulást, időnként a szív és tüdő leállásával halált okoztak. Eldöntötte, hogy a kutatásait inkább ebbe az irányba fordítja és megkísérli valamilyen módon ellenméreg előállítását. Visszatért Franciaországba, ott különböző állatokon folytatott kísérleteket, kis mennyiségű mérget adagolt nyulakba, szamarakba, lovakba és végül 1895-ben sikeresen kezelte állati antitestekkel egy kígyómarás áldozatát.

A kidolgozott módszere rendkívül munkaigényes, számos kockázatot rejt.

Most viszont a huszonegyedik századi technikák alkalmazásával lehetőség nyílt a kobrák génállományának feltérképezését követően meghatározni azokat a géncsoportokat, amelyek felelősek a kígyóméreg előállításáért.

Somasekar Seshagiri, genetikus és a SciGenom Research Foundation elnöke Bangalore-ban a munkatársaival a DNS hosszú szeleteit analizálták, 3D-s elemzéssel sikerült tovább finomítani az ismereteiket. Így eljutottak ahhoz a genetikai kódhoz, ami bénulást és halált okoz az emberekben.

Meghatározták, hogy melyik az a 19 gén, amelyik felelős az összetett méregkeverék előállításáért.

Antivenoms will no longer just be like some magic potion we pull out of a horse.

A génszekvenciákat élesztőben vagy E.Coli baktériumokban kitenyésztve a bioreaktorokban egyszerűbben és gyorsabban lesz lehetséges az ellenméreg előállítása.

Egy további ígéretes megoldás a 2018-ban kémiai Nobel-díjat kiérdemelt fágokon alapuló technika. A fágok olyan vírusok, amelyiket genetikailag át lehet programozni, így a felületeken tudnak létrehozni antitesteket.

Dán és Costa Rica-i kutatók tavaly sikeresen mentettek meg az afrikai fekete mamba marása után kísérleti egereket.

A kutatások fontosságát az adja, hogy csak Indiában évente 46 ezren halnak bele a négy legveszélyesebb kígyó marásába, világszerte ez a szám meghaladja a százezret. A WHO ambiciózusan azt a célt tűzte ki, hogy megfizethető és mindenki számára elérhető ellenmérgek előállításával 2030-ra megfeleződjön ez a szám.

Ezért egyre több startup vágott bele új generációs ellenmérgek előállításába, a Wellcome Trust brit alap például százmillió dollár kutatási támogatást irányozott elő 2019-ben.

Az ígéretes kutatási eredmények gyakorlatba átültetésére persze még éveket kell várni, az antitestek humán tesztelése 2021-ben indulhat.

Addig is marad Calmette módszere, de remélhetőleg nem kell még egy évszázadot várni az újabb sikerekre.

via Wired