Mi kell az élethez? Hát víz.
Oké, egy csomó minden más is kell hozzá, például sör és Pantera, de a vizet azért nem illik kihagyni.
Arról nem is beszélve, hogy a sörben is van víz, persze, sőt, egyáltalán nem is mindegy, milyen víz, ezért is bérelte ki Arthur Guinness 1725-ben kilencezer évre a főzdét. Okos ember lehetett, ennél kevesebb idő talán elég lett volna, de míg létezik egyáltalán az emberiség, Guinnessre szükség lesz, ha meg már nem, igazából le van szarva, ennyi rizikót lehet vállalni. Az már lehet kényeskedés, ha utálod, ha más vízzel főznek egy adott sört – ez ugye nem valószínű a Guinness esetében -, de az már egyenesen hülyeségnek tűnik, ha úgy általában utálod a vizet.
A víznek nincs íze, hiába jönnek nekem a víz-sommelier-val, ha már felfedezhetőek benne az animális jegyek és az égett gumis illat, valamint a szilvalekvár és a kávés-negrós lecsengés, ott már valami kurva nagy baj van. Az persze előfordul, hogy egy víz büdös vagy rossz az íze, a balfi például forrásból ihatatlan, a szentkúti forrás vize pedig mindenképpen szar, de most itt egyszerű, hétköznapi vizekről beszélünk, nem valami flincflancról. A Theodorát például utáltam a vasas íze miatt, de mutass bármit, ami nem az, kurvára nem fogom tudni, milyen ásványvizet iszom, hacsak nem próbálok kiindulni a szénsavból, amit kispórolnak az olcsóbbakból. Ráadásul a vizet nem felespohárból kell nyalogatni, hanem literszámra magunkba dönteni, pláne, hogy jön a nyár, amikor egy literre másfél liter kiizzadt víz jut.
Na, vannak olyan szerencsétlen balfasz embertársaink, akiknek nem sikerült megbirkózniuk azzal, hogy a vízre szüksége van az embernek, ők a hidrofóbok. Nem olyan szórakoztatóak, mint az első, vagy tán második Pratchett-regényben közlekedési eszközként használható professzionális víztaszítók, cserébe viszont elég hülyék. Az alapállítás az, hogy a víz undorító, mert nincs íze, esetleg az, hogy szar íze van, de nem isszák meg, sőt, görcsöket kapnak tőle, és inkább vállalják az infúziót, mint hogy lenyeljenek alsó hangon másfél liternyit a sátáni folyadéktól. Szomjas vagy? Ne igyál, abból biztos baj lesz.
Víz nélkül kiszáradunk, ketoacidózist kapunk, leáll a vesénk, ilyenek. Azt, hogy a hidrofób idióták közöttünk élhetnek, nagyjából a kólának köszönhetjük, de játszik még a tej meg a narancslé is, a lényeg, hogy ne víz legyen – bár nem tudom, mit gondolnak, miből készül a kóla, meg mitől nedves a narancs. Van, aki még azt is nehezen viseli, ha mások isznak vizet, mert szerinte undorító.
Oké, el tudom képzelni, hogy ez legalább olyan komoly fóbia, mint amikor attól tartasz, hogy egy kacsa megfigyel, de inkább arra jutottam, hogy ez a világ megérett a pusztulásra. Persze ha a másik opció nem a tej vagy a gyümölcslé lenne, egyből jobban hangzana a dolog: a sör táplál és tele van vitaminokkal, de hát a vízutálók még ahhoz is balfaszok, hogy ebben egy kiváló shortcutot találjanak a legitim alkoholizmushoz.
Jó reggelt, jó hidratálást!
