Sír mellett falni

Sosem értettem a sírokat fedő márványlapokat, tök úgy néznek ki, mint egy-egy asztal.

Az asztalságuk mellett további problémát jelent az is, hogy biztos megszólnak, ha az ember leül egy sírra uzsonnázni, én mondjuk nem bánnám, ha az én síromon szalonnázna valaki, ha épp arra jár, de megértem azt is, ha akadnak, akik számára ez legalábbis furának tűnik. Mondjuk ha már itt tartunk, valószínűleg az zavarna ebben az egészben egyedül, hogy én nem kapnék a szalonnából, a paprikából és a kenyérből, ha pedig jelentkeznék érte, biztos valami sértődés lenne a vége. Az Atlas Obscuránál Halloween alkalmával szintén valami hasonló vonalon indulhattak el, mert arról kérdezték az olvasóikat, hogy milyen ételt szeretnének tudni a sírjukon – nem is lenne rossz úgy megemlékezni valakiről, hogy bontunk neki is egy sört, ezt aláírom. Íme, néhány válasz:

Avokádó

Tipikusan ilyen millennial-dolog lehet, az új őrület az avokádó, a sok hülye magozás közben szétmetéli a tenyerét, a termesztése nagyobb biznisz dél-amerikában, mint a marihuána, és amellett, hogy finom, tulajdonképpen halál fölösleges éjjel-nappal ezt a szart kajtatni, arról nem is beszélve, hogy csak a legritkább esetben érettek. Ez bántotta Katy Rose-t is Fokvárosból, ő azért kérne avokádót, mert talán a halál után végre előfordul az, ami az életben lehetetlennek tűnt, és végre egy érett gyümölcsöt kap. A jó oldala a dolognak az, hogy ha véletlenül szar is az avokádó, úgyse fog neki feltűnni.

Fokhagymás zöldborsóleves

Radomír, az Atlas Obscura cseh olvasója mert nagyot álmodni: egy avokádót még csak bevághatsz a hátizsákodba, nem is beszélve egy hatospakk sörről, ő inkább levest enne halála után. Az indoklása figyelemre méltó: szerinte ez a legjobb ellenszer a másnaposságra, ez pedig érdekes metafizikai kérdéseket vet fel, ugyanis ezek szerint az életet tekinthetjük egy nagy borgőzös-füstös bulinak is, szóval ha ez lecsengett, marad a másnaposság. Csak egy kicsivel hangzik rosszabbnak a purgatóriumnál örökre macskajajosnak lenni, de ha van leves, minden van (én a magam részéről a kínai kajára vagy a lencsefőzelékre esküszöm, de amilyen jótét lélek vagyok, nem ragaszkodnék egyikhez sem a síromnál).

Konfitált kacsa francia vörösborral és camembert sajttal

Dave Atlantából különösen szeretne kibaszni a hátrahagyottakkal, és nem, én nem veszem be azt az indoklást, hogy egy elképesztően romantikus párizsi vakáción ezt vacsorázta a barátnőjével, viszont itt végre értelmet nyer az asztalforma sírkialakítás. Én a helyében kikötöttem volna, hogy egy arrogáns, bajszos francia pincér is járjon a menühöz, aki stikában beleköp a sarkon vett tablettás borba, aztán hajbókolva ajánlgatja a hülye turistának száz euróért.

Pizza és sör

Na, ez nemcsak kivitelezhető, hanem még egy jó ötlet is, biztos vagyok benne, hogy némi értetlenkedés után a futár képes kiszállítani egy quattro staggionit akár a Fiumei úti sírkertbe is, a többi illusztris halott meg csak leshet, hogy néhány évente egyszer megjelenik náluk néhány balfasz politikus koszorúzni, pizzát bezzeg nem hoznak. A sör alap hozzá, emberbarát halottként én biztosan erre szavaznék.

Ti mit ennétek halálotok után? A tök nem ér, azt élve sem szereti annyira senki, hogy még a sírban is azt zabálja, amúgy is elmúlt már halloween.