Szereted a csípőset?
Akkor lehet, hogy mókuscickány vagy. Vagy esetleg ember.
Ez a két emlős eszi csak önszántából a chilipaprikát – legalábbis a jünnani Kunming zoológiai intézet kutatói szerint. Ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem; ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy én láttam, ahogy a hülye kutyám beharapja a bokorról azt a chilit, aminek egy töredékétől taknyom-nyálam összefolyt, de lehet, hogy csak azért nem mutatott utána tüneteket, mert amilyen gyorsan eszik, észre se veszi, mi az. Ja, egyébként ezért ünnepien telt, biztos étvágyat csinált a chili.
Szóval a biológusok, miközben a mókuscickányokkal dolgoztak, megpróbálták kideríteni, hogy mi lehet a kedvenc ételük, és kiderült, hogy a chili az. Ez azért is érdekes, mert a szerencsétlen paprika pont azért kezdte el termelni azt a kapszaicint, hogy lehetőleg ne zabálják fel, erre az ember nekiállt felzabálni, sőt, még heccelni is a paprikát, hogy még erősebb legyen. Oké, van, ahol már tényleg túlzásba estek, legutóbb sikerült valami olyan szörnyeteget létrehozni, amivel már embert lehet ölni, de nem is ez a lényeg. A madaraknak nem árt semmi: megeszik a chilit és szétszarják a magokat.
A cickányok fogságban is szívesen ettek chilit, de amikor elengedték őket, akkor is inkább ezt választották, jobban szeretik, mint a fokhagymát vagy a gyömbért. A kutatók csináltak nekik chipset is, hátha tényleg a csípősre buknak a dögök, nem a paprika valamilyen más tulajdonságára, és úgy látták, hogy a fűszeres csemegét jobban szerették, mint a natúrt – az egerek viszont nem kértek csípős chipset. Mint kiderült, a cickányok bizonyos tekintetben ugyan hasonlítanak ránk, ezért is szoktak néha kísérleteket végrehajtani rajtuk, de hasonlítanak a madarakra is: nem rendelkeznek kapszaicinreceptorokkal, így nem is érzik, hogy csíp a chili, csak zabálnak és kiszarják. Ez mondjuk érdekes, mert maguktól is a csípőset választják, de hát nincs mit tenni.
