Telibeverték a vizet lézerrel és nem felforrt

Hanem egy bizarr jéggé dermedt kb. 4700 Celsius fokon. Ehhez persze kellett a megfelelő, gigapascal nagyságrendű nyomás is.

Maga a történet nem annyira új, az ilyen XVIII-as típusú vízjeget Pierfranco Demontis 1988-ban az akkori primitív számítógépes szimulációkkal már elméletben elő tudta állítani, azonban most jött el az a történelmi pillanat, amikor gyémántok közé szorítva létrehozták a megfelelő nyomást, majd rálőttek több nagyenergiájú lézerrel, így végül beigazolódott egy régi sejtés.

Nézegessetek ti is vizet, ahogy még nem láttátok:

A szuperionos jég névre keresztelt módosulat meglepő módon sokkal gyakoribb lehet a Naprendszerben, mint a mostani kísérlet bonyolultságából következne, a jégóriások, azaz a Neptunusz és Uránusz felszíne alatt ideálisak a feltételezett nyomás és hőmérséklet állapotok a keletkezéséhez. Ezeken a planétákon rengeteg víz lehet, erre utalnak az olyan holdak mint például az Enceladus, amelyik egyfolytában vizet vulkánozik magából akár többszáz kilométer magasságba. És akkor ugye ez exobolybókról nem is beszéltünk, közöttük a mieinknél is sokkal nagyobb jégóriásokat fedeztek fel.

Egyúttal érdemes megfigyelni, hogy milyen veszélyesek a lányok, az a műszer ott a kezében elég durva, kupánvág, ott ájulsz el.

Francesca Coppari fizikus egy röntgendiffrakciós képlemezzel, a kristályrácsból leképezett mintázattal és az azt előállító berendezéssel a kezében obszerválható. Ez az az eszköz, ami felfogta a bizarr jégkockán áthatoló röntgensugarakat.

Mondjuk ezt a jeget simán beledobnám az uránuszi vízből készült moonshiner vhiskey-mbe valamelyik holdján, ha egyszer arra járok.

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
%d bloggers like this: