Tényleg Floki fedezte fel Izlandot ?

Vajon tényleg Hrafna-Flóki Vilgerðarson, a Vikingek sorozat Flokija fedezte fel Izlandot? Röviden a válasz : majdnem. Ő volt a harmadik viking felfedező ugyanis, aki Izland földjére lépett, és ő nevezte el az országot is. Meglepő módon viszont más európaiakat találtak a vikingek Izlandon annak felfedezésekor, de erről majd később.

Izland viszonylag szerencsés helyzetben van Európa országai között, mert kezdeti történelmének jelentős része fennmaradt írásos formában, a 12. században írt Ladnamaboknak köszönhetően, ami gyakorlatilag az izlandiak Gesta Hungaroruma.

Az első skandináv utazó, aki Izland földjére lépett a Naddoddur névre hallgató dél-Norvégiából származó hajós volt a 850-es években. Neve magyarul lándzsahegyet jelent. A fentebb említett Ladnamabok szerint Naddoddur baromira nem szeretett volna új földeket felfedezni, viszont útban Norvégiából a Feröer-szigetekre viharba keveredett, elromlott a GPS-e és egészen Izland keleti partjáig sodródott.
Itt felmászott egy hegyre, megállapította, hogy nem otthon van, és egy rák az egész hely, úgyhogy egy éjszaka eltöltése után visszaindult eredeti úti célja felé. A helyet, amit felfedezett, Snælandnak, azaz Hóföldnek nevezte el. Felfedezése nagy szenzációt jelentett a kis feröeri viking közösségben, valószinűleg úgy voltak vele, hogy annál, ahol élnek, csak jobb hely lehet.

A következő zseni, aki Skandináviából nekivágott Izlandnak, Gardar Svavarsson svéd hajós volt, 10 évvel Naddoddur útja után, kb 860 körül. Ő se Izlandra szeretett volna eljutni, de ő is viharba került, a többit pedig már sejtjük. Szemben az okos Naddoddurral, Gardar az egész telet izlandon töltötte, egy saját magának összeeszkábált kunyhóban. Nagy móka lehetett. Három vele érkező embere, Nattfári, egy rabszolga és egy rabszolgalány elhagyták Gardart és az egyik völgyben telepedtek le, ezzel ők lettek az első állandó telepesek a szigeten, ha nem számítjuk a fent már pedzegetett európai népséget akiket a szigeten találtak.
Gardar a szigetet Garðarshólminak, Garðar szigetének nevezte el. Roppant elmés.

És akkor el is jutottunk Flokihoz. A rendkívül vallásos Floki ismerte Gardar és Naddoddur beszámolóit, mert ismerősök voltak Facebookon. Hogy miért vágott neki egy olyan szigetnek, amit Hóföldnek neveztek, és ami minden ismert civilizációtól távol esett, igazából nem tudjuk. Floki három hollót vitt magával, hogy megtalálja a szigetet, abban bízott, hogy ha a madarak visszatérnek a hajóra, akkor még messze van a szárazföldtől, viszont ha nem jönnek vissza, megfigyeli, milyen irányba mentek és követi őket. Gondolom nem volt túl boldog amikor az első madara fogta magát és elhúzott az ellenkező irányba, keletre a Feröer szigetek felé. Legalább ilyen lehangoló lehetett az is, amikor a második holló némi röpködés után a hajójára szállt vissza. Na de a harmadik madár az nyílegyenesen Izlandra repült, amit ekkor épp Gardarsholminak hívtak, és vissza se jött. Több se kellett Flokinak, beröffentette a V8-as Mercuryt és pillanatok alatt Izlandon volt. Követőivel együtt kikötött a ma Floki egyik embere után Flaxaflói-nak nevezett öbölnél Reykjavik közelében.

A Vikingek sorozattal szemben Flokinak nem különösebben jött be Izland. A kikötés után felmászott az első hegyre és látta, hogy mindent jég borít, így nevezte el a szigetet Izlandnak. Egy telet húztak ki, ami bőven elég is volt a jóból, egész nyáron ugyanis vadásztak, halásztak és madarásztak, viszont semmit nem termesztettek, amit az állataik télen enni tudtak volna, úgyhogy azok szépen éhen is haltak. Ennyi felfedezősdi elég is volt tavaszra Flokinak, úgyhogy visszaindult Norvégiába, ahol rendkívül keserű tapasztalatokról számolt be, mindenkit próbált lebeszélni az Izlandon való letelepedésről arra hivatkozva, hogy a hely gyakorlatilag élhetetlen, mindent jég borít, és hidegebb van mindennél, amit el tudnak képzelni.

Ennyi keserű tapasztalat után annak, hogy mégis betelepítették a vikingek Izlandot, rendkívül egyszerű oka van: túlnépesedési hullám söpört végig Skandinávián, így bár egyiküknek se volt a kedvence, a fent említett felfedezők Naddoddur, Gardar Svavarsson és Floki gyerekei is visszatértek Izlandra, hogy ott telepedjenek le. Bár Flokinak egyáltalán nem tetszett az ott töltött tél, követte gyermekeit, és a sziget névadójaként hátralevő életét Izlandon töltötte, ott is halt meg egy felhergelt sirályhojsza támadásától. Nem, amúgy nem attól, csak úgy meghalt.

Végül, mint említettem, a viking felfedezők beszámolnak egy népcsoportról is, ami a szigeten élt mire ők odaérkeztek. A vikingek ezt a népességet papar-nak, gyakorlatilag atyáknak nevezték. Azért hívták őket atyáknak, mert keresztény ír papok voltak, akik egy kegyetlenül átviszkizett éjszaka után elaludhattak a part menti csónakázásra kitalált favázra húzott bőrcsónakjaikban, és  egészen Izlandig jutottak. A szigetet Thule-nak nevezték el. A vikingek érkezésével ezek az ír szerzetesek aztán rendkívül gyorsan ismeretlen helyre távoztak. Azóta se tudjuk, mi lett velük.