Titkos kínai kajagyár

Az átlagos kínai átelnek semmi köze nincs az ismert, enyhén citromos illatos omlós rántotthúshoz, a szecsuáni marhához meg a többihez. A tojásos rizshez pláne nincs. De akkor mégis miért lehet mindenhol ugyanazt az unalomig ismert, széterőspistázott és mézezett szart kapni a kínaiak által üzemeltetett büfékben? Nos a kínai büfék a gyorséttermek mintájára találták ki, illetve koppintották egymásról a magyar közönségre fazonírozott “kínai ételeket”. Ha az ember ugyanezzel a kínai büfés történettel próbálkozik mondjuk Németországban, ott egy teljesen máshogyan széttorzított kínai gyorsbüfé élményt kap. A pirított tésztavan még a legközelebb ahhoz, amit ténylegesen fogyasztanak a kínaiak otthon is, de az alaplé kidolgozttsága nyilván ég és föld egy rendes kínai étteremhez képest.

Nem városi legenda, hogy néhány kínai, akik betévednek ismerősökhöz kínai büfékbe inkább megkérik a szakácsot, üssön össze valami igazi kínai ételt, mert amit árulnak, azt a kínai eladók sem igazán eszik meg, mert rettentően távol esik az ízlésüktől.

Titkos központi gyár viszont, ahonnan a kínai büfések hajnalban elszállítják az egyengyártott ételeket, nincs Budapesten.

Vannak források, ahonnan tésztából és levesből például nagyobb adagot lehet szállításra is venni, mélyhűtve, illetve előfordult, hogy egy-egy láncszerűen üzemelő, több telephellyel rendelkező büfé egy központi konyhát használ (ilyenek voltak is a hírekben, híresek a botrányosan szar higiéniájukról). De rendes, sercegős konyhákat ritkán találni, általában csak a nagyobb éttermek privilégiuma. Autentikus, tényleges kifőzdét csak párat ismerek, egy közülük a közvetlen közelemben van, ahol a fogások is teljesen mások. A húsos táska, a tésztafélék például sokkal gyakoribbak, mint a natúr rizs, ami jellemzően a déli tartományokban őshonos étel csak. Igazából a “rizszabálók” kifejezés is meglehetősen téves. Bár tényleg sok rizs fogy, eredendően a hót unalmas guangdongi (idióta portugálok miatt tévesen kantoni) konyha például alig fűszerez, a szecsuáni és a pekingi meg teljesen más, fűszeres, kraftosabb, tésztában dúsabb ételekből álló valami.

Szóval ha legközelebb mentek kínaizni: nem, nem kaptok központilag összefogdosott kóbor kutyákból álló kaját, se macskát, se ilyeneket. Egyszerűen csak béna tucatkaját kaptok, amikről a kínaiak azt gondolják, hogy jó nektek kínai kajának.