Újabb áttörés a gecitudományban!

Japán kutatók rájöttek, hogyan lehet megfékezni az X kromoszómát hordozó spermiumokat.

Ez egyszerre lehet hasznos és aggályos, továbbá az etikai vonzatairól már most élénk vita alakult ki.

A spermium X koromszómája a megtermékenyítést követően női ivarú utódot eredményez, az Y kromoszómás spermiumokból lesznek a szaporulat tagjai hím ivarúak.

A Hiroshima University kutatócsoportja képes volt elérni, hogy 90% valószínűséggel befolyásolják az utód nemét a hímek esetében és 81% valószínűséggel a női utódok esetében az egereken végzett kísérleteikben.

A kísérletek során azt fedezték fel, hogy a TLR7/8-nak nevezett receptorok (Toll-like receptor 7 and 8) egy szabadalmaztatás alatt álló vegyülettel rávehetők arra, hogy az X kromoszómás spermiumok lelassuljanak és az Y kromoszómások előre siessenek, ezért a két nem kialakulásáért felelős spermiumok az in-vitro megtermékenyítés vagy az inszemináció előtt szétválaszthatók.

A további kísérletekben tehenek és sertések örökítőanyagával végzett vizsgálatok is hasonló eredményre vezettek, bár azokat még nem publikálták.

Az állattenyésztésben kifejezetten hasznosnak bizonyulhat az új eljárás ha valóban beválik és megfizethető lesz, mert a természet nagyjából 50-50%-ban eredményez különböző nemű utódokat, azonban például a tejelésre tenyésztett marhák esetében sokkal nagyobb igény van jól tejelő és nagyobb profitot hozó nőstényekre, mint a húsként kevésbé hasznosítható bikákra, utóbbiak jelentős része már borjú korában a vágóhídon végzi felesleges mellékszaporulatként. Csak annyi bikát tartanak életben, amennyi elegendő a csorda belterjes szaporulatának megelőzésére. A húsmarháknál fordított a helyzet, ott inkább a bikákra van igény.

Routine sex skewing in livestock animals would be a major boon with dramatic benefits for animal welfare in many species.  Sex skewing in humans would be an ethical minefield with the potential for unpredictable and disruptive social consequences.

Dr Peter Ellis, a University of Kent molekuláris biológusa és szaporodáskutatója szerint a tenyészállatoknál hatalmas előnye lehet a nemek tervezésének több különböző faj esetében. Azonban az embernél egy olyan etikai aknamező, aminek a következményei és társadalomra gyakorolt hatásai kiszámíthatatlanok.

Ha nem a természet dönt a nemek egyensúlyáról, hanem a szülők, abból generációkon átívelő demográfiai problémák adódhatnak.

A további részletek a Plos Biology kiadvány hasábjain olvashatók.

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
%d bloggers like this: