Utazzunk Scarfolkba!
Most, hogy jön az őszies idő, egyre inkább szeretnék elutazni valahova, ahol egyébként is ugyanilyen szar idő van egész évben, viszont kulturális hagyományai, úgy is mint az időjárásról való szüntelen csevegés, a rendkívül buzisan öltözött férfiak (esernyővel! – egyébként az esernyőt az angolok jó darabig nem voltak hajlandóak használni, mert az volt a fixa ideájuk, hogy franciás, és egyébként is, normális embereknek nem lesz bajuk egy kis esőtől, csak ezeknek a tudjukkiknek), ronda nők, ehetetlen ételek és szénsavmentes sörök hazájába: Angliába. Annak ellenére, hogy régóta szeretnék kimenni, lehetőleg úgy, hogy egy csomó pénzem és rengeteg időm legyen, még sosem jött össze – közben meg voltam például Varsóban, ahova meg sose jutott volna eszembe menni. Na mindegy, zárójel bezárva – jön a következő probléma: Anglia nagy. Na jó, nem olyan nagy, mint mondjuk a Hold, de azért eléggé, időt kéne találni az utazásra, valahonnan kéne elég pénz arra, hogy simán csak mászkáljak, lehetőleg Heston Blumenthal éttermében vacsorázzam, vegyek egy udvarházat kandallóval és egy könyvtárszobát a brit kísértethistóriák legjobbjaival, nyilván bőrkötésben.
Szóval ezzel csak a baj van, úgyhogy ha már Anglia, akkor leginkább az északnyugati része, azon belül is egy kitalált város, Scarfolk. Scarfolk Richard Littler találmánya, és egy az egyben zseniális: egyszerre teremt meg egy univerzumot, hamisítja meg a történelmet, vázol fel egy párhuzamos valóságot – és baromi szórakoztató. Scarfolk a rettegés hazája, ahol – miután nincs elég rendőr – a lakosságnak magának kell gondoskodnia a megemelkedett bűnözés hatására megszaporodó holttestek eltűntetésében, ahol folyton megfigyelnek, ahol csak azért nem jelented fel óvatosságból saját magad, mert félsz, hogy valaki észreveszi, és feljelent.
És ehhez az egészhez természetesen hiteles – és zseniális – poszterek és dokumentumok tartoznak.
Bővebben ITT tudsz elmélyedni Scarfolk barátságos világában.
27 comments