Véget ért egy korszak – nyugdíjba vonul a SpaceX Dragon 1

Elon Musk extrovertált milliárdos űrvállalata utolsó küldetésére indította az első sikeres kereskedelmi célú űrhajóját, hogy a helyét átvegye a fejlettebb Dragon 2.

Az amerikai űrügynökég hidegháború utáni története a költségvetésének sorozatos lefaragásáról szólt. Miután megtörtént a Holdra szállás, a nagyközönség elfordult az űrprogramtól és ha nem lehet politikai tőkét kovácsolni a látványos eredmények elmaradásából, akkor az óhatatlanul magával hozza az anyagi támogatás megvonását – különösen ha mellette sikerül összehozni egy értelmetlen és költséges háborút a világ túlfelén, egy olyan országban, amiről addig senki nem is hallott. Így alakult, hogy az Apollo program maradékaként a hatalmas Saturn-V rakéták alkatrészeit a hányattatott sorsú Skylab űrállomásba próbálták visszaforgatni, majd ambiciózius tervként előálltak az Space Shuttle programmal és az űrsikló flotta újrahasznosításából adódó drasztikus költségcsökkentés ötletével. Ami tervnek remekül hangzott, a valóság viszont rácáfolt az álmokra, a százezer dollárosra tervezett küldetések szépen belekarcoltak az 1,2-1,3 milliárd dollárnyi összegekbe, ami a légkörben a személyzettel együtt megsemmisült űrjárművekkel együtt már egyáltalán nem mutatott túl jól, úgyhogy eldöntötték, hogy leállítják az egészet, úgy ahogy van.

Akadt azonban egy kisebb gond, ugyanis Magyarország teljes éves GDP-jének megfelelő zöldhasút pumpáltak bele a Nemzetközi Űrállomásba és egy ilyen drága holmit csak úgy nem szoktak magára hagyni, pláne nem legénységgel együtt, tehát kellett valami megoldás az orosz Szojuz személyszállító és Progressz teherszállító űrhajók kiváltására.

Ekkor jöttek képbe a magánvállalkozások, az olyan ismert cégek versenytársaként mint a Boeing vagy a Northrop-Grumman megjelentek a tech cégek milliárdosai is a lehetséges új piacon, Elon Musk mellett Jeff Bezos (Blue Origin) és Richard Branson (Virgin Galactic) is láttak fantáziát a fizetőképes keresletben. Ugyanis nem csak a NASA jött szóba lehetséges megrendelőként, hanem a megfizethető privát űrutazás gondolata is sokakat lázba hozott a tehetősebb társadalmi rétegek tagjai közül. Pont mint a Titanic.

A NASA és a SpaceX együttműködése 2012-ig nyúlik vissza, ekkor indították el a CRS (Commercial Resupply Services – kereskedelmi utánpótlás szolgáltatások) szerződést. Ennek a keretében a Dragon 1 összességében 43 tonna ellátmányt juttatott fel az űrállomásra, a mostani CRS-20 küldetés során egy Falcon 9 hordozórakéta pénteki indítását követően hétfőn fogta be a Canadarm robotkar és dokkolta biztonságosan, hogy aztán az utolsó útját követően áprilisban a Csendes-óceánba csobbanhasson és végleg átadja a stafétát a Dragon 2-nek.

Utóbbi a 2016-ban megkötött CRS-2 szerződés keretei között autonóm módon lesz képes dokkolni az ISS-re, ezzel szükségtelenné téve a robotkar használatát erre a célra.

A SpaceX nem csupán a teherszállításban érdekelt, a Crew Dragon űrkapszula a 2019 márciusi első repülése óta már túl van a mentési teszten is, felrobbantották alatta a hordozórakétát, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy egy hasonló balesetben a leválasztás után a személyzet kimenekítése gond nélkül megoldható. Tehát rövidesen asztronauták is érkezhetnek a SpaceX űrhajóival az ISS fedélzetére. A közeljövő tervei között szerepel még a Falcon Heavy hordozórakéták beröffentése és a Hold valamint a Mars meghódítása, de ez egyelőre inkább sci-fi, mintsem valóság. Különösen azért, mert mindeközben az amerikai állam sem tétlenkedik, az Orion a Sarurn-V óta a legnagyobb teljesítményű ember által alkotott űreszköz lehet.

De ne írjuk le azért csak úgy a privát vállalatokat, ugyancsak a Falcon hordozók fogják szállítani a korábbi posztunkban szereplő Axiom űrturistákat is a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére, erről itt olvashattatok:

via CNN

HOLDKOMP