Amerika nem fogja lebombázni a picsába a Sentinel-szigeteket

A bennszülöttek, akik azt sem tudják, hogy létezik Amerika, most fellélegezhetnek: hiába nyírták ki tavaly a hittérítő Allen Chaut, megússzák a dolgot.

Aki esetleg lemaradt volna a történetről: John Allen Chau novemberben látogatta meg a Sentinel-szigeteken élő bennszülötteket, hogy megismertesse őket Jézussal. A bennszülöttek éles valláskritikát fogalmaztak meg, és kinyírták Chaut, aki erre félig-meddig készült is, a huszonhat éves fiatalember ugyanis már évek óta edzett arra, hogy majd egyszer mártír lesz, túlélési gyakorlatokra járt, és azt is begyakorolta, hogy mi a teendő, ha nyíllal lőnek rá. Chau elszánt és hülye is volt egyszerre, ugyanis nagy vallási buzgalmában egy olyan népcsoportot látogatott meg, akik elzárva élnek a világtól, és simán behurcolhatott volna valami betegséget, de az sem hatotta meg, hogy amikor először ment oda, már akkor kiröhögték és lándzsákat dobáltak feléje, másodjára meg ki is nyírták. Szép dolog a vallás, nem mondom, de szerintem a felebaráti szeretet jegyében elmehetett volna valahova ételt osztani is, vagy állatmenhelyre, vagy valahová, ahol legalább potenciálisan kíváncsiak rá, na de innen szép nyerni.

Minek ment oda?

Amerika viszont nem arról híres, hogy jó szemmel nézi, ha a polgárait külföldön gyilkolásszák, most viszont Samuel D. Brownback, az USA vallásügyi nagykövete szerint a klasszikus minekmentoda esete történt meg, úgyhogy az Egyesült Államok ahhoz sem ragaszkodik, hogy India, amelynek a fennhatósága alá tartoznak a szigetek, feltétlenül nyomozást indítson gyilkosság ügyében. Nem Chau volt az első, aki kapcsolatba akart lépni a Sentinel-szigetek őslakóival, de ők már a korábbiakban is nagy ívben szartak a külvilág fejére, ami teljesen érthető, mert ha bármelyikünknek lehetősége lenne egy szál faszban rohangálni úgy, hogy mindenki békén hagy bennünket, nem is lenne kérdés, hogy kíváncsiak vagyunk-e mindenféle jöttmentre. Saját elméletem szerint a szigeten több Addams Familys flipper és egy sörfőzde is található, így már tökéletesen érthető lenne, hogy ők miért nem akarnak elmenni onnan, és miért nem akarják, hogy mások odamenjenek (a végén még valami nyugati paraszt megdönti a high score-t, amin annyit dolgozott a törzs varázslója).

Azért is érthetetlen, hogy Chau miért akart pont a Sentinel-szigetre utazni, mert már évszázadok óta lehetett tudni, hogy az ottaniak elég nagy köcsögök, már ha turizmusról van szó, Marco Polo például nem is volt kíváncsi rájuk. Az is elterjedt róluk, hogy emberevők, és bárki kötött ki náluk, azt ha tehették, fel is koncolták. A britek egy időben meglepő módon jó fejnek akartak tűnni, és ajándékokat akartak hagyni a szigeten, de a helyieket ez sem hatotta meg különösebben: azok, akiket elfogtak, amikor az angolok partra szálltak a szigeten, és kicsit megfenyítették a bennszülötteket, vagy meghaltak valami betegségben, amit ugye ők otthon nem ismertek, vagy hazavitték az ajándékokat, és továbbra sem kértek a britek barátságából. Ez azért is meglepő, mert Óceániában viszont senki nem szarakodott túl sokat, ha a helyi erők elfogyasztottak valakit, hanem indult a hadihajó, aztán volt nagy csodálkozás, amikor szétágyúzták a falvakat a picsába, de a jelek szerint itt kevésbé akadtak ki azon, ha a bennszülöttek bennszülötteskednek. Ez az ajándékozós kísérlet 1880-ban történt, tizenhat évvel később gond nélkül felkoncoltak egy odavetődő szökött rabot, ezt a jó szokásukat pedig azóta is őrzik. Megpróbáltak ugyan felvételeket készíteni róluk, egy indiai antropológus a hetvenes években is megpróbálta felvenni velük a kapcsolatot, de őt is elkergették. Ugyanez az antropológus, Pandit Portman később is megpróbált haverkodni a bennszülöttekkel, de akkor is megsorozták nyílvesszőkkel, igaz, csak tompával, mert tudják, hogy milyenek azok a finom utalások. Végül India 1996-ban megtiltotta, hogy bárki a szigetekre lépjen, és elrendelte, hogy a szentinelézeket békén kell hagyni.

Különben jó fejek

Az eddigi néhány száz év tapasztalatai alapján úgy tűnhet, hogy a szentinelézek igazi faszok, de Pandit szerint ez nem így van: az antropológus úgy véli, hogy a látszat ellenére ezek az emberek valójában békeszeretőek, csak elég furán fejezik ezt ki. Vivek Rae, a terület egykori felügyelője is úgy gondolja, hogy a szentinelézek alapvetően csak azért ölnek meg mindenkit, aki a környékükre téved, mert nem érzik magukat biztonságban. Rae szerint a helyiek időben belátták, hogy ajándékok ide vagy oda, túl sok jó nem sül ki abból, ha nyitnak a külvilág felé, ezt a meggyőződésüket pedig tovább erősíthette a második világháború, bár nem tudom, mit érthetnek a bombázásokból azok, akik egyébként egy szál faszban rohangálnak egész nap, annyi mindenesetre leeshetett nekik, hogy a bombázás az egy olyan valami, amiből ők a maguk részéről nem kérnek.