A vándorsólymok városlakók lettek
A legnagyobb sólyom populáció New York városában található.
Az 1960-as években a kipusztulás szélére kerültek, mert a DDT növényirtó bekerült a táplálékláncukba és ez végzetes következményekkel járt.
Nem közvetlenül okozott halált, a szöveteikbe beépülve csökkentette a nőstényeik szaporodóképességét, a tojáshéj gyengülése okozta a szaporulat csökkenését.
A Cornell University és a Pererrine Fund együtműködésével Tom Cade ornitológus vezetésével a tudósok és solymászok lelkes csapata 1972-ben kezdte el a megmentett példányokat visszaengedni a vadonba, miután a DDT betiltásra került és az életkörülményeik ennek megfelelően javultak.
A sólymok pedig visszahódították Észak Amerikát és akármilyen különös, az elmúlt negyven évben meghódították a nagyvárosokat, köztük New Yorkot is.
Amennyire elképzelhetetlen volt mondjuk a hatvanas években sólymokat látni az Empire State Buildingen, mára ez a valóság része.
Ugyanis a helyszín ideális számukra. Rengeteg a zsákmányállat. A megfigyelések szerint nem csak a galambokat fogyasztják előszeretettel, hanem hetvenöt különböző zsákmányolható fajból válogathatnak kedvükre.
A nagyváros felett a felszálló hő keltette légáramlatokban szinte szárnycsapások nélkül termikelnek, majd ha meglátják a prédát, akár 300-400 kilométeres óránkénti sebességgel csapnak le rá és a visszaemelkedésben segíti őket a felhőkarcolók mentél felfele irányuló szélmozgás – hasonlóan a természetes élőhelyüknek számító kanyonokhoz.
A helyiek megkedvelték a sólymokat, mostanra a magas épületek és hidak környékén vannak a fészkelőhelyeik, a városlakók és a sólymok kölcsönösen tiszteletben tartják egymást, például a Hudson folyó hídjain találták meg az ideális helyüket, New York állam a március és július közötti időszakban sólyomleső webkamerákat is üzemeltet.
Post Comment
You must be logged in to post a comment.