Pingvinszartól téptek be a tudósok
Dán és kínai kutatók egy egészen különös mellékhatással szembesültek, amikor a klímaváltozás hatásait vizsgálták az Atlanti-óceán sarkköri térségében.
A Déli-Georgia sziget régóta híres a páratlan élővilágáról, azonban ezúttal a gleccsereket mentek tanulmányozni a brit korona uralma alatt álló szigetcsoport legnagyobb szigetére, ahol a korábbi mérések szerint legalább egy kilométerrel húzódott vissza az állandó fagy birodalma az 1993-as megfigyelések óta.
Ugyan az feltételezhető volt, hogy a helyszínen termelődő üvegházhatású gázok lokális ártalomként nem felelnek közvetlenül a szigeteken tapasztalható felmelegedésért, mégis kíváncsiak voltak az emberi tevékenység egy áttételes következményére.
A korábban senki által fel nem tett kérdésekre a helyi pingvinkolóniák adhatják meg a választ – gondolták – és az hol máshol lenne, mint a guanóban?
A tudomány emberei valamiért rejtélyes vonzalmat éreznek a szarban turkálás iránt és ezért képesek a világvégére is elutazni – ezúttal a vonzalom emelkedett tudatállapothoz vezetett, ami némileg magyarázattal szolgálhat arra, amit egy átlag halandó nem feltétlenül érthetett meg a mostani felfedezést megelőzően.
A szén-dioxidról már jóformán minden újszülött az anyatejről leválasztás után megtanulja, hogy ősi ellenségünk, hogy aztán általános isiben rájöjjön arra, hogy talán mégse, mert a növények anélkül nem állítanának elő cukrot és akkor nem lenne finomabb a kóla, szóval a gáz mégse akkora gáz, csak ha túl sok van belőle. Ugyanakkor a dinitrogén-oxidról csak legfeljebb kémia órán esik pár szó, az orvoslásban betöltött fájdalomcsillapító és aneszteziológiai szerepéről, esetleg megemlítve, hogy nevetőgáz néven a fogorvosi rendelőkből partidrogként került át a dekadens polgári szalonokba a múlt század elején. Arról viszont egészen biztosan nem szól a fáma, hogy valahol a sarkkörön a pingvinek termelik és vidám kutatók szippantják.
Márpedig a pingvinek olyanok, hogy amint egy talpalattnyi szabad területet találnak, ahol emberektől nem zavartatva szaporodhatnak, ott aztán neki is állnak és benépesítik, ami persze azzal jár, hogy ugye a több pingvin több kulát is termel, így a helyi királypingvin kolónia nem csak a pihepuha kispingvinek fotóival csal mosolyt az oda látogatók arcára, hanem a talajba szivárgó nitrogénből kéjgázt visszaszivárogtatva okoz eufóriát és utána kelletlen másnaposságot a túl közel merészkedőknek.
Pontosan ez történt a Heaney-gleccsernél, ahol a háromszázernyire becsült létszámú királypingvinek a Bo Elberling vezette tudóscsoportnak okoztak ily módon fejfájást. A University of Copenhagen Certer for Permafrost intézet képviseletében így összegezte az élményeiket:
After nosing about in guano for several hours, one goes completely cuckoo. One begins to feel ill and get a headache.
Hosszú órákon át belélegezve egyeseket totál kiütött, mások csak egyszerűen rosszul lettek a szarszagú, nem várt tudatmódosítótól.
Lassan tényleg kezdhetjük elhinni, hogy a globális felmelegedést a hippik találták ki.
via Gizmodo
