Szársomlyó

A kellemes őszi időre való tekintettel úgy gondoltam, hogy folytatom a túra ajánlós sorozatot, következzen most a déli országrészről egy számomra igen kedves hely, Szársomlyó.

Szársomlyó a legdélebbi hegyünk, a maga 450 méteres magasságával uralja a látképet Villány térségében. Már messziről felismerhető jellegzetes, kissé oldalra dőlő háromszög alakú formája, az északi oldalát erdők, míg a déli oldalát fehéren világító, mészkő alapú sziklák alkotják. Mivel a sziklás oldalon nem nagyon tudott megmaradni jelentős mennyiségben a termőtalaj, ezért nagyon jól megfigyelhetőek a kőzetben a hosszan elnyúló barázdák. Érdemes megállni a déli oldalon a lábánál, és nézegetni kicsit, mert egészen egyedi látványt nyújt.

A hegy keleti oldalán található szoborparktól tudunk amúgy feljutni a csúcsára, és mivel kiemelt természetvédelmi területről beszélünk, ezért csak a kijelölt ösvényeken szabad közlekedni. Elvileg csak túravezetővel, gyakorlatilag meg ha kulturáltan, a szabályokat betartva túrázunk, akkor nagyjából szabadon. Nem tudok olyan esetről, hogy az “illegálisan” a hegyen tartózkodó túrázókat tarkón lőtték volna a helyi hatóságok.

Mielőtt felrohannánk a hegyre, érdemes körbesétálni a már említett szoborparkot is. Félkaréj alakban kivágott mélyedésben található a park, különböző stílusú alkotások vannak elhelyezve a szabadban. Bevallom, hogy én órákat töltöttem el ott, amikor először látogattam meg, sok szobor csak bizonyos szögből adja ki a formát amire a szobrász gondolt. Értsd: sétálsz körbe egy amorf kőforma körül, morfondírozol, hogy ez mi lehet, aztán egyszer csak: “VÁÁÁÁÁ, oké, megvan. Elefánt.” Ide egyébként belépőt kell fizetni, de olyan potom összeg, hogy mindenképp megéri, ne hagyjátok ki.

A túraútvonal fel a gerincre a szoborpark felső karéján át vezet, innen is meg tudjuk tekinteni a lenti műalkotásokat. Erdős részen keresztül lehet elérni a hegy felső, sziklás részét, még ilyen őszi időben is erősen javallott a szúnyogriasztó, csak mondom. Ja, és a túrabakancs, vagy bármi, ami rendesen fogja a bokát. A balerina cipő miatt itt csúnyán kiröhögnek (őszinte népek élnek errefelé), ráadásul a sziklák át fogják szúrni a talpunkat, de csak miután kiugrott a bokánk a helyéről egy rosszul sikerült sasszé után. Gondoltam szólok, mielőtt még valakit komoly csalódás ér.

Akkor legyen tánc

A gerincet elérve nyugati irányba kell végigküzdenie magát az erősen verejtékező turistának, hogy elérje a csúcsot. Ez azonban mindenképpen megéri a fáradtságot, mert jó időben egyrészt egy csomó siklóernyőssel találkozhatunk ott (akik köztudottan kurvajó fejek), másrészt elláthatunk déli irányba a horvát szomszédok felé jó messze, másrészt északnyugat felé tekintve kirajzolódik a Mecsek. A hegy körül szőlőket és tarka szántóföldeket láthatunk, egészen megnyugtató és szép táj, érdemes leülni kicsit szusszanni, és elmajszolni a gyíkhúsos szendvicsünket miközben kibámészkodjuk magunkat.

A hegy nyugati oldalát ha lehet inkább kerüljük. Sajnos ipari mennyiségben termelték ki innen a mészkövet, még a múlt század elején nyílt itt kőfejtő. A látvány csak egy valamire jó: tökéletesen megmutatja, hogy mekkora pusztítást tud véghezvinni az ember, ha nagyon nekidurálja magát. Szomorú látvány, szerencsére ma már nincs ilyen mértékű bányászat, remélhetőleg nem gyilkolják tovább a hegyet.

Említettem már, hogy természetvédelmi területté lett nyilvánítva a környék. Érdemes nyitott szemmel túrázni itt, ugyanis rengeteg madárfajt, különleges rovart és hüllőt láthatunk, ha nem csapunk túl nagy zajt mászás közben. Itt él többek között a kígyászölyv, a pannon gyík, a haragos sikló, és még sok más ritkaságszámba menő állatfaj is. A gyíkok kifejezetten nyugisak, tök jó közeli képeket lehet csinálni róluk, ahogy napoznak a fehér sziklákon, vagy épp egy kiterített siklóernyő belépőélén.

A túrát befejezve érdemes még betérni Villányba, remélem nem kell részletezni, hogy miért… Nagy kedvencem a környéken termelt bor, és a legtöbb pincénél harapnivalót is találunk. A helyiek igencsak vendégszeretőek, szállást is könnyen találni, ha esetleg ott éjszakázna valaki.

Remélem, hogy ha egyszer lesz rá lehetőségetek, akkor ti is felkeresitek a helyet, mert tényleg érdemes, még akkor is, hogy ha esetleg sokat kell utazni érte.

Csobánc