Haladó hidrodinamika (mélyvíz)
Mindent az olvasóinkért, ez egy alapelv. Ha kérdés merül fel, szerény tudásunk szerint megválaszoljuk.
Az volt a kérdés kommentben, hogy mi történik a vízcseppel ha vízbe érkezik? Mekkora része marad meg az eredeti cseppből?
vau írt egy pazar posztot a vízről, fogyasszátok egészséggel!
Nekem sikerült korábban George Gamow elméleti fizikáját a Világegyetemben található elemek mennyiségével vegyítenem, továbbá a galambszarral, hidrogénnel, de ezt kérlek nézzétek el, mégiscsak az Univerzumról van szó és Nobel-díjat ért.
A hidrogén a víz alap alkotórésze, a csillagok termelik hozzá az oxigént, ez még talán így belefér. Az eredmény a H2O.
Tovább is mennék egyből, nem csak a vízről kellene beszélnünk, folyadék fázisban számtalan vegyület vagy molekula létezhet. Hőmérséklettől és nyomástól függően.
A folyadék fázis kutatása határtudomány, a tribológia és az áramlástan például versenyeznek, ebbe inkább ne is menjünk bele, maradjunk a dihidrogén-oxidnál, mert azt mindenki ismeri. Mármint a vizet. De hasonlóan viselkedhet a metán is a Titán felszínén folyadék fázisban.
Azt tippelném, hogy a vízcsepp szobahőmérsékleten, tengerszinten és légköri nyomáson az azonos hőmérsékletű vízbe érkezve többször veszít a tömegéből, ahogy a különböző halmazállapotok között elenyészik.
30%-ot írtam, egy-egy le-fel alkalommal kábé ennyire csökkenhet az átmérője. A tömege egy gömbnek az átmérő harmadik hatványával arányos mértékben csökken, nagyságrendi becslésként legyen a harmincada.
Szóval tippre 5 felpattanás után elenyészik, praktikusan evaporálódik a levegőbe a maradéka és a kezdeti becsapódás csak felületi hullámként terjed a vízfelületen.
A címlapfotó erre utal.
Cseppet vicces kezdésnek.
Hamarosan indulnak a hajtóművek, jövünk Halloween témákkal.
Tartsatok ma is velünk!


