A másnaposság világnapja

Van egy nap az évben, amikor mindenki teljesen legitim módon másnapos.

Ez az a nap. Minden be van zárva, még a kocsmák közül is csak az nyit ki, ahol már nem vendégek vannak, hanem egy alkoholista, torz család működik bennük, a városban kizárólag az ünnepekre ide menekülő külföldiekkel találkozni, ők nincsenek annyira rottyon, mint az őslakosok, inkább kihasználják az alkalmat, hogy megnézzék a Dunát, a Parlamentet, a Hősök terét és azt, hogy hogy sikerült a budapestieknek minden hozzáférhető és hozzá nem férhető járdafelületet összeokádniuk. Ebben a sirályok legnagyobb örömére idén is jól teljesítettünk, ami örömhír, mert most a színes ásítások megbízható alapjait szolgáltató gyrososok többsége is be van zárva.

Ázsia viszont sosem pihen: a nyitva tartó éjjel-nappali boltok egy része még csak nem is éjjel-nappali, csak simán kínaiak viszik, akiknek tökmindegy, mi van, attól még kinyitnak, és továbbra is árulják a kicsióccsó vécékefét, hajgumit, sört és csokit. A multikulti legnagyobb előnye az, hogy másnaposan is lehet sörhöz jutni, igaz, idén másnapos sem voltam, meg sört sem vásároltam, de az elméleti lehetőség azért adott volt.

Mint már Blue is megírta, viszonylag szorgalmas évet zártunk, egy jó kis ráncfelvarrással az oldalon, majd némi megtorpanással, ha a tartalom mennyiségét nézzük, minőségben viszont nincs okunk túl sok panaszra, ha mégis rinyálnánk, csak magunkra vethetünk. Reméljük, a megtorpanás nem tartós, és jövőre kicsit mindenki visszatalál a kerékvágásba – ahogy ezt Zuckerberg nyomán hazudni szoktuk, mert elirigyeltük ezeket a hangzatos szavakat, a Holdkomp ingyenes és az is marad. Van egy apróbb különbség a titkosszolgálatok és az oroszok mentén, de arról úriember nem is beszél, úgyhogy továbbra is várjuk szeretettel olvasóink születési anyakönyvi kivonatának másolatát, bankszámlaszámát, hangulatjelentéseit és családi háznál nagyobb, de mondjuk egy félszigetnél kisebb adományait. Nagyobb adományok esetén szeretnénk kérni mellékelten egy könyvelőt is, mert olyanunk nincs, de ha kérhetem, legalább rúdtáncolni tudjon.

Jövőre is számítunk mind a négy olvasónkra, még inkább a szerzőinkre, akik szerencsére egyre többen vannak, és innen is hello annak az olvasónknak, akit nem ismerünk, és nem is anyu, és ígérem, lesznek recenziók is az oldalon különféle regényekről, amiket ennek tiszteletére el is fogunk olvasni, legalábbis én ezen vagyok. A továbbiakban hidegfront, talán valamivel több irodalmi tartalom és a szokásos bármilyenség várható innen, a Manilius-kráter pereméről, én meg megyek, és megpróbálok valami értelemeset is írni az önfényezés mellett.

És csak azért, hogy adjunk az ismeretterjesztésnek is: bár a legtöbben balgán azt hiszitek, hogy a BÚÉK az egyszerűen annak a rövidítése, hogy Boldog Új Évet Kívánok, ti nemcsak tudatlanságban, hanem bűnben is éltek, ugyanis én véletlenül, egy Dan Brown tollára méltó összeesküvésbe bepillantva megtudtam az igazságot, és csak azért hagytak életben, mert ledaráltam öt miatyánkot és még csak épp hét vagy nyolc éves lehettem, szóval az van, hogy ez a szabadkőművesekhez illően bonyolult összeesküvés egy teljesen másik feloldást rejt magában, ugyanis amikor BÚÉKozunk, valójában arra szólítjuk fel embertársainkat, hogy

Bízd Újra Életed Krisztusra.

Kösz, Zsuzsa néni, kösz, hittan, egyúttal minden kedves olvasónknak szeretnénk hasonló jókat kívánni vérmérséklettől, felekezettől, ízléstől és egyebektől függően egész addig, míg valaki elő nem képes állni egy újabb feloldással a szóra.