A túlhűtött eső

Azaz, ahogy mi ismerjük: az ónos eső. És hogy mi van vele? Ott rohadjon meg, ahol van! Pénteken volt időm elmélázni ezen a csapadékformán, megpróbáltam felidézni, hogy pontosan miként is jön létre ez az undormány. Arra emlékeztem, hogy sem az ónhoz, sem az ólomhoz nincs köze, hiába nevezi sokszor így a magyar nyelv.

Beugrott, hogy a túlhűtött víz a felelős a mini természeti katasztrófa kialakulásáért. Gondolom mindenki látott már ilyen kísérletet valami videómegosztón, szerencsésebbek meg élőben mondjuk egy előadáson. A lényeg, hogy a vizet a fagyáspontja alá kell hűteni anélkül, hogy valójában teljesen kristályos állapotba kerülne. Nem kell hozzá túl sok minden, egyszerűen nagyon tiszta vízre, és egy hűtőre van szükség. A hűtő funkciója gondolom egyértelmű. A tiszta víz pedig azért kell, mert a jégkristályok rendszerint valamilyen apró szennyeződés körül alakulnak ki. Egy ilyen ponthoz hozzáfagy a vízmolekula, majd hozzá a következő, és így tovább. Ha nincs olyan pont ahonnan kiindulhatna a kristályosodás, akkor a vízmolekulák szépen fagypont alatti hőmérsékletet felvéve rezegnek magukban, és duzzognak.

Már rég halmazállapotot kellett volna váltani, ‘ázze.

Ha ilyenkor valamilyen fizikai behatás éri a folyadékot -rázkódás, “szennyező” anyag megjelenése, stb-, akkor hirtelen beindul a kristályosodás az apró kristálycsírák körül. Nem fagy össze az összes részecske, de jelentős részük igen. Amúgy otthon is el lehet végezni egy ilyen kísérletet. Meg kell tölteni jó sok palackot vízzel, és berakni a fagyasztóba, vagy ha kint mínuszok vannak, akkor a teraszra mondjuk. A nagy számok törvénye alapján lesz olyan köztük, ami nem fog megfagyni, hanem túlhűl, és csak rázkódás hatására fagy meg, mint ezen a videón:

Ez nagyon klassz, de a levegőből hulló csapadék hogy a retekbe kerülhet ilyen állapotba? A magasban kicsapódó vízből ugye hó képződik, ha fagypont alatti hőmérséklettel találkozik. Ha a hópihe a talaj felé süllyedve egy olyan (jelen esetben inverziós) rétegbe kerül, ahol magasabb hőmérséklet van, akkor megolvad, és folyadékká alakul vissza. Viszont ha továbbhaladva megint egy hideg légrétegbe kerül, akkor gyakran előfordul, becsapódás előtt vagy visszafagy jégdarává, vagy túlhűl, és a talajnak csapódva fagy meg. Pofás jégréteget hozva ott létre, amint szétterül. Ha kellően intenzív az ilyen eső, akkor pillanatok alatt jégpáncél alakul ki az úttesten, a fákon, az autókon, stb.

És hogy miért volt időm mélázni ezen pénteken? Nos, amikor koromsötétben, egy körülbelül 10 százalékos lejtőn a kialakult jégpáncélon gyalogol az ember nagyjából másfél kilométert, akkor nem kapkod. És van ideje ilyen faszságokon agyalni, és szidni a jó édes anyját annak aki kitalálta a tűlhűtött vizet. Meg azét is, aki nem sózott alá, pedig egész álló nap azt szajkózta minden kibaszott hírforrás, hogy ónos eső várható…