A víztölcsérek – a Földközi-tenger tornádói
Mi a picsa az a víztölcsér és amúgyis miért voltam tőle ennyire beszarva?
Nos a víztölcsér egy forgószél. Nem akarom úgy beállítani, mint a szelíd megnevezése ellenére az ismert világegyetem legpusztítóbb természeti erejét, de bizony valami kibaszott félelmetes. Annál is inkább mert a víz felett keletkezik gyakorlatilag minden esetben, elképesztő mennyiségű folyadékot felszív és meglehetősen destruktív tud lenni. A víztölcsér tulajdonképpen tornádó, amely szó amúgy a spanyol tronada (mennydörgés) vagy tornar (forog) szóból ered.
Így néz ki egy picike:
Így meg egy nagyobbacska:
https://youtu.be/z_N-jSQyYfM
Hogy miért nem hívják tornádónak? Szokták. Általában a víztölcsérek megállnak a Fujita tornádó-skálán az EF2-es fokozatnál, ami a tornádóban uralkodó szélsebességre van kihegyezve. Ez már szó nélkül megemel egy csónakot is, de egy motorost is megreptet, autót is felfordít. Egy F2-es tornádó a skála szerint 253km/h erősödhet. Gyakorlatban a víztölcsérek F0-F1-F2-es tornádók. Szerencsés esetben csak durva széllel (50-60km/h) és esővel járnak, nyomorultabb esetben több tíz méter felszíni átmérőjű szívótölcsért képeznek és felkatapultálnak a faszba.
A keletkezésének okai alapvetően nem tökéletesen ismertek, de meleg vízfelszín fölé érkező hideg levegő az egyik kulcsa a dolognak. A viszonylag meleg vízfelszínről a felfelé irányuló áramlás elindul a fenti légrétegekbe és kialakul az ismert tölcsér. Az első vizibilis jele az, amikor szépen kisímul a vízfelszín az amúgy is enyhe szélben és hullámzásban, aztán elkezd lassan körbeforogni és vizet felvenni. Miután kialakul a szívóhatás, általában minimum negyed órát, maximum pár órát élnek meg.
Van egy cukimuki, barátságos formájuk, amik ilyen vízszintes konvektív jellegűek, azok ritkán mennek az EF0-ás tornádófokozat fölé. Ezek viszonylag gyakoriak, de sajnos nincs rájuk írva, hogy csak tekergetik a levegőt és nem okoznak komolyabb galibát, legalábbis nem a szárazföldön. A para ott kezdődik, amikor tornádó jellegű tölcsér keletkezik, ami a viharos időben jellemző, amikor jelentős szívóhatás is párosul a dologhoz. Globális jelenségről van szó: a szolidabb változatok a meleghez és a jó időhöz kapcsolódnak, a cudarabb változatok azonban egész Európában és úgy általában a mérsékelt övben is jellemzőek.
És tudjátok mit kell tenni, ha meglátsz egyet? Teperni a faszba.
A parton sem egy matyóhímzés, de a tengeren valami kibaszottul veszélyes. Repülőket és hajókat is tökéletesen le tudnak gyalulni. Amilyen messze csak lehet el kell őket kerülni és az olyan helyeket is, ahol keletkezhetnek. Nálunk nem gyakori, de az Egyesült Államokban az ilyen időszakokban veszélyt jelentenek, a parton tornádóveszélyt is, ha ki-kikecmeregnek a partra. Ráadásul ez egy gyakori viselkedésmintájuk. Jellemzően halálos áldozatokkal jár, ha megtörténik: a legkorábbi regisztrált észlelés Máltán volt 1555-ben, amit a máltai tornádónak neveztek és összebaszta a valettai nagy kikötőt. 1851-ben Szicíliában pusztított egy víztölcsér-páros: bementek teljesen a szárazföld belsejébe, aztán kifordulva a tenger fölött haltak el.
Horvátországban is előfordulnak, 2010-ben egy tölcsér több száz ember sérülését és jópár ember meg is halt, plusz összeborult egy komplett marina.
Végezetül pár fotó a mieinkről.
