Amit a tollakról tudni akartál
Csak sosem merted megkérdezni. A faragott lúdtollat, most hagyjuk is ki, utódját a tustollat se említsük modern írószerszámként.
De még csak a töltőtollakra se szenteljünk több elvesztegetett szót. Jöjjön a modern tollak rövid története dióhéjban.
Az első golyóstoll az 1870-es években jelent meg. Forradalmi újításnak is számíthatott volna, csakhogy nem működött rendesen. Ismeritek a golyóstollat, a fantáziadús nevét onnan kapta, hogy egy golyó van a tollbetét végén és az viszi át a tintát a papírra.
De mi volt a gond az első ilyen tollakkal? A golyó és a tinta. Ki gondolta volna? A tinta egyszerűen nem volt alkalmas arra, hogy megmaradjon a betétben, a korabeli, töltőtollakhoz tervezett tinta viszkozitásánál fogva elfolyt a golyó mellett, mert az meg nem zárta a betétet rendesen, a golyón pedig nem tapadt meg, így aztán írni sem lehetett vele.
El kellett telnie néhány évtizednek, hogy a magyar lelemény segítsen ezen az egészen. Bíró József tökéletesítette a tollat. Arra jött rá ugyanis, hogyha érdesíti a golyó felületét, akkor a kapilláris hatás átviszi rá a tintát, onnan pedig a papírra. A tinta sűrűségét is sikerült pont megfelelőre beállítani és szinte azonnal hatalmas sikert aratott.
Háttérben egy indokolatlan pucér pasis kép
Az elterjedésében sokat segített a háború, az USA hadserege rendszeresítette a golyóstollat, szabványosították a betétet és minden harctéren a harcoló alakulatok adminisztrációjához biztosította a megfelelő hátteret. Mondani sem kell, hogy ezt az egy dolgot imádták a Coca-Cola és a nejlonharisnya mellett. Hogy mit keresett nejlonharisnya a harcoló alakulatoknál, azt inkább ne is firtassuk, mert 1946-ig a Dupont nem is gyártotta, háziasszonyok kaptak hajba, miután 42-től az összes nejlont ejtőernyőkhöz és azok zsinórzatához használták fel.
A háború után tömeges igény jelentkezett a zseniális tollra, pedig nagyon drága volt. 12 dollár az rengeteg pénznek számított, a töltőtollak néhány 10 centes árához képest.
A nagy áttörés akkor történt, amikor a Bíró neve után csak bironnak elkeresztelt (francia nyelvterületen máig így hívják) tollal lépett piacra a mindenki által ismert BiC, megvásárolták Bíró szabadalmát és elkezdték tömeggyártásban ontani az azóta is sikeres olcsó, gyakran műanyag tollakat.
A logo a nőnapi különkiadásunkból lehet ismerős
Ahogy bernard is írta az előző posztban, a tökéletesedés folyamatában a következő lépés a Fisher space pen volt. Ezt a NASA-nak fejlesztették, a lényege, hogy nem gravitációs elven működik, hanem a zárt betétben háromszoros atmoszférikus nyomás van és a tinta is kb. háromszor sűrűbb. A golyó egyben szelep, van egy kis mozgása, úgy tud kijönni belőle a tinta, hogy amikor a papírra vagy más hordozóra nyomják, akkora a golyós szelep kinyit. Azért kellett a sűrűbb tinta, mert különben szanaszét fröcsögne, aztán az hogy nézne már ki, hogy minden tiszta paca abban a szép űrkabinban. Vagy holdkompban.
Minden ellenkező állítás és anekdota ellenére nem igaz az az UL, hogy a rafinált ruszkik kinevették az amerikaiakat, hogy haha, nekünk grafitcerkánk van, lúzerek. Ennek az az oka, hogy a grafit borzasztóan veszélyes egy űrmisszóban. Ugyanis remek vezető. Aki ismeri a grafitot, az tudja, hogy egy olyan szénmódosulat, ahol hatszögbe rendezett szénatomok tudnak egymást követő síkokon lazán elcsusszanni. Ha egy ilyen forgács repked a holdkompban, olyan zárlatot okozhat, mint az Apollo 1-ben és akkor szénné ég mindenki. Az pedig elég kellemetlen.
